Bihari Ádám
Bihari Ádám
Tetszett a cikk?

A szombati tongai vulkánkitörés nyomán teljesen eltűnt a víz alatt a sziget, ahol a katasztrófa történt. Egy magyar szakember már évekkel ezelőtt részt vett a polinéz szigetvilágban végzett cunami-tudatos projektekben, ahol arra is felkészítik a lakosságot, hogyan tudnak minél gyorsabban eljutni a sziget legmagasabb pontjára.

Szombaton helyi idő szerint késő délután fél 6 körül óriási erejű vulkánkitörés történt a csendes-óceáni szigetvilágban, Tonga Fonuafo'ou nevű szigetétől alig 30 kilométernyire. A kitörés során képződő hamufelhő 20 kilométer magasra emelkedett. A kitörés miatt létrejött árhullám több csendes-óceáni szigetállamot súlyosan érintett. Tonga fővárosában, Nuku'alofa az áradás elmosta a partmenti ingatlanokat és utakat, elérte a tongai királyi palotát is, halálesetről azonban egyelőre nem tudni. A főváros egy részét vulkáni hamu borítja, és a nyugati partszakaszon szinte teljesen megsemmisültek az épületek a New Zealand Herald cikke szerint.

UNSAT

Az UNOSAT, az ENSZ műholdas központjának képei alapján a Hunga-Tonga-Hunga-Ha'apai vulkán a kitörés után összeomlott, és a képződményt körülölelő szigetekkel együtt eltűnt a víz alatt. Volt, ahol falvakat, máshol repteret is elöntött az árhullám. Mivel a szigeteken sok helyen elment az áram, az internet és a telefonszolgáltatás is, ezért a hírek is csak lassan érik el a világot az elszigetelt régióból.

Márki Tamás 2017-18-ban a közeli (értsd: kevesebb mint 1000 kilométerre fekvő) Szamoán dolgozott az ENSZ Fejlesztési Programjában mint programvezető. A szigetállam Tongához nagyon hasonló kihívásokkal küzd. A magyar szakember és csapatának feladata az volt, hogy cunami és a klímaváltozás miatti vízszintemelkedés veszélyeire hívják fel a lakosság figyelmét, egyben segítsenek kidolgozni a helyi viszonyoknak megfelelő válaszlépéseket, tehát elsősorban a partmenti régiók evakuálását. Egy helyi iskola evakuációs gyakorlatáról videót is készítettek. Ebben az egyik diák arról beszél, csak az ő családjából kilencen haltak meg a 13 évvel ezelőtti cunamiban, a falujából pedig 50-en.

“Bizonyos szempontból tényleg olyan az élet, mint amit innen elképzelünk. Mindenki nyugis, az idő nem számít, mindenki mindenhonnan elkésik, és ha nem is fűszoknyában, de sokszor szoknyában (pontosabban “ie faitaga”-ban) járnak a férfiak is. Nagyon egyedi kultúra” – meséli. Itt működik az ENSZ valószínűleg egyetlen olyan irodája, ahol a munkahelyi öltözködési szabályok engedélyezik a rövid nadrág és a virágmintás ingek viselését is.

A helyi gondolkodás befolyásolta az ENSZ által indított programok menetét és jelentőségét is. “A klímaváltozás miatti vízszintemelkedés ugyan nem, de a cunami jelen volt az itt élők életében a gyarmatosítás előtt is, tehát elvileg a mindennapjaik része kellene hogy legyen, mégis sokszor azt láttuk, hogy ha több mint egy emberöltővel korábban történt valami, akkor egyszerűen elfelejtik. Ezért nagyon fontos a folyamatos felkészülés, és hogy az emberek tudatában legyenek annak, hogy bármikor újra megtörténhet egy ilyen katasztrófa, és már rutinszerűen tudják, hogy ilyenkor mi a dolguk” – mondta Márki Tamás.

Márki Tamás

A legutolsó nagyobb cunami viszont nemzeti tragédia volt Szamoa életében. 2009-ben a szigettől délre, 15 kilométerrel a tengerfenék alatti, 7.8-as erősségű földrengés után a Pacific Tsunami Warning Center (PTWC) nevű előrejelző intézet 76 milliméteres vízszintemelkedést jelzett, ám új-zélandi kutatók számításai szerint 14 méteres hullámok csaptak le a szamoai szigetek partjaira. Abban a katasztrófában 189-en haltak meg, a legtöbben közülük Szamoán. Magyar szemmel ez alacsony számnak tűnik, de Szamoa szigetein mindössze 200 ezren élnek összesen, így a családok jelentős részét érintette a tragédia, a kár pedig szinte felfoghatatlan volt. Csak Upolu szigetén húsz falut semmisített meg az árhullám, köztük az ország miniszterelnökének szülőfaluját is, és a politikus két rokona is az áldozatok között volt. A cunami után 3000 ember, vagyis a lakosság több mint egy százaléka veszítette el az otthonát. Az anyagi kárt 147 millió dollárra becsülték.

“Az iskolákban gyakorlatokat szerveztünk. Egy cunamiriadó úgy néz ki, hogy a nemzetközi jelzőrendszerek kiszámítják, hogy hol várható az árhullám. Ha érinti Szamoát is, akkor automatikusan bekapcsolnak a szirénák, az embereket pedig felkészítettük, hogy ilyenkor egy betanult útvonalon keresztül azonnal induljanak el a sziget belseje és legmagasabb pontja felé” – meséli a cunami-riadók mechanizmusát Márki Tamás. Ha nincs magas pont, akkor egy magasabb épület is megteszi – de csak ha azt kifejezetten megerősítették.

Márki Tamás

Hozzátette, nem csak a cunamirutin kialakítása a szintén cunamiveszélyben élő Japán által is támogatott projektek célja, hanem a készültség, a tudatosság kialakítása is. Ebben néha olyan körülményekkel is meg kell küzdeni, mint a mélyen hívő, keresztény lakosság fatalista mentalitása: “Tudatosítani kell bennük, hogy ez nem Isten büntetése, amit el kell fogadni, hanem egy katasztrófa, amire fel lehet és fel kell készülni, és minden tőlünk telhetőt el kell követni az emberi élet védelme érdekében”.

Ennek érdekében mindenhol plakátok, táblák jelzik a készültséget és az útvonalakat és egyéb fontos információkat, sőt tévéreklámok és felhívások is segítenek a lakosság edukálásában.

Márki Tamás

A cunamik általában rövidebb lefolyású katasztrófák, és a földrengés epicentrumától függően a menekülésre adott esetben akár több óra is rendelkezésre állhat, de van, hogy 10 percen belül érkeznek a 10 méteres hullámok.

Márki Tamás szerint az elmúlt években jelentősen javult a cunami-tudatosság az érintett szigetvilág jó részén, ennek pedig jelentős szerepe lehet abban, ha sikerül mérsékelni a halálos áldozatok számát. 

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!