Levetítették Volodimir Zelenszkij ukrán elnök üzenetét a brüsszeli NATO-csúcson, ahol azért gyűltek össze a tagállamok, hogy az Ukrajna elleni orosz agresszióra adandó további válaszokról egyeztessenek.

A BBC beszámolója szerint az ukrán államfő egyebek mellett arról beszélt, hogy úgy érzi, az országa valamiféle „szürke zónában” ragadt a Nyugat és Oroszország között, mivel még nem tagja az északatlanti szövetségnek, de „védi a közös értékeinket”.

Az orosz invázió óta eltelt időszakot a „pusztítás borzalmas, sötét hónapjának” nevezte, amely „hősies védekezéssel telt”. Az ukránok bátran kitartottak, de ezért „életek ezreivel, elpusztított városokkal és közel tízmillió, otthonából távozni kényszerült emberrel” fizettek.

Az ukrán elnök ismét arra kérte a Nyugatot, hogy segítsen megvédelmezni Ukrajna egét, mivel az országnak nincs jelentős légelhárítási kapacitása (ezt a NATO azért utasítja el, mert abból kialakulna a harmadik világháború – a szerk).

Arról is beszélt, hogy Oroszország tömegpusztító fegyvereket vet be a hazájában, aminek következményei világosan láthatóak. Úgy fogalmazott: egy hónapja egyenlőtlen küzdelmet vívnak, ezért korlátlan katonai segítséget kért az ukrán emberek és települések megmentése érdekében. Oroszország – magyarázta – a teljes arzenálját használja, mindenféle korlát nélkül. Lakónegyedeket, városokat, kórházakat és hidakat vesz célba.

Felrótta a hallgatóságnak, hogy Ukrajna mostanáig egyetlen repülőgépet sem kapott, és megemlítette, hogy tankokat is kért, de hogy kaphat-e, arra mostanáig nem válaszoltak neki a NATO-tagok. „Ukrajna nem akar évekig hadat viselni. Egyszerűen túl akarjuk élni, hogy megmentsük a népünket” – mondta Zelenszkij. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy nem hibáztatja a szövetséget, hiszen nem az ő rakétáik pusztítják az ukrán városokat. A NATO még mindig segíthet elkerülni a további vérontást azzal, hogy továbbra is fegyverekkel segíti Ukrajnát. „Ez élet és halál kérdése” – jelentette ki.

Azzal is vádolta Oroszországot, hogy foszforos bombákat vetett be, bizonyítékot azonban nem szolgáltatott az állítására, és azt sem közölte, hogy hol használtak ilyeneket az oroszok. (Kedden kezdett terjedni annak a híre, hogy ilyen harci eszközöket is bevetett az orosz haderő.)

Zelenszkij azt is megkérdezte a hallgatóságtól, biztosak-e abban, hogy az Észak-atlanti Szerződés 5. cikke – amely szerint a felek egyikük vagy többjük ellen, Európában vagy Észak-Amerikában intézett fegyveres támadást valamennyiük ellen irányuló támadásnak tekintenek, és közösen lépnek fel ellene – működni fog-e, ha Oroszország esetleg NATO-terület ellen indítana támadást (erre korábban Boris Johnson is ígéretet tett – a szerk).

Aztán arra szólította fel a tagságot, ne beszéljenek arról, hogy Ukrajna hadserege nem felel meg a NATO-standardoknak „a háború ilyen hónapja után”.

Percről percre tudósításunkat az orosz-ukrán háborúról itt olvashatja.