szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

A belarusz diktátor úgy fogalmazott, hogy a művelet „elhúzódik”.

Háború Ukrajnában
Több mint ezer napja tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Friss cikkek a témában

Oroszország egyik legfontosabb szövetségese, a tekintélyelvű belarusz vezető, Aljakszandr Lukasenka megvédte az ukrajnai háborút, miközben jelezte, hogy az nem a tervek szerint zajlik. Belarusznak közös határa van Ukrajnával, és Oroszország onnan is küldött csapatokat, amikor megindította invázióját. Vlagyimir Putyin segített Lukasenkának 2020-ban hatalmon maradni, miután széles körben vitatott újraválasztása tömeges tüntetéseket váltott ki. A belarusz vezető cserébe támogatta Oroszország invázióját, és kritikusai szerint nem több, mint Putyin vazallusa és cinkosa.

Az AP-nek adott interjújában Lukasenka elmondta, hogy Putyinnak nem volt más választása, mint cselekedni, mert Ukrajna „provokálta Oroszországot”. De hozzátette: „Nem merültem el eléggé ebben a problémában ahhoz, hogy megmondjam, hogy a terv szerint megy-e, ahogy az oroszok mondják, vagy ahogy én érzem. Még egyszer szeretném hangsúlyozni: Úgy érzem, hogy ez a művelet elhúzódik”. Lukasenka kifejtette, hogy szeretné, ha a háború véget érne, és azt mondta, hogy országa „mindent megtett és megtesz” a háború befejezéséért.

Azzal, hogy a konfliktust háborúnak nevezte, messzebbre ment, mint az orosz hivatalos narratíva mely szerint nem háború, hanem egy „különleges katonai művelet” zajlik éppen Ukrajnában. Lukasenka beszélt arról is, hogy minden olyan felvetés, miszerint Oroszország atomfegyvereket vetne be Ukrajna ellen, „elfogadhatatlan, mert közvetlenül mellettünk van”, de hozzátette, nem tudja, hogy Moszkva szándékozik-e használni azokat.

Az orosz-ukrán háborút követő hírfolyamunkat alább találja:

Bocsánatot kért Putyin Lavrov hitlerezéséért, június végéig biztosan várni kell az ukrán ellentámadásra – percről percre az orosz-ukrán háborúról

Az orosz elnök bocsánatkérését Naftali Bennett izraeli miniszterelnök elfogadta, Olekszij Aresztovics ukrán elnöki tanácsadó pedig arról beszélt, hogy a megfelelő mennyiségű nyugati fegyver beérkezésére várnak és még ahhoz is idő kell, hogy ezek használatára kiképezzék a katonáikat. Élő közvetítésünk Oroszország Ukrajna elleni inváziójáról, a háború 71. napján.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

HVG HVG Hetilap

Lukasenka örök

Nyilvánosságra hozták a fehérorosz alkotmány módosításának tervezetét, amelynek szinte valamennyi pontja arról szól, hogyan betonozná be magát a hatalomba az 1994 óta hivatalban lévő államfő, Aljakszandr Lukasenka. A politikus azt követően jelentette be az alaptörvény megújítását, hogy a 2020-ban elcsalt elnökválasztás után hónapokig tartó tüntetéshullám kezdődött, s a tiltakozást csak brutális erőszakkal és hathatós orosz segítséggel sikerült végül elfojtani. A várhatóan februárban népszavazásra kerülő tervezet szerint Lukasenka további két ötéves mandátum idejére betöltheti a posztot, így akár 2035-ig, 81 éves koráig is az államfői székben maradhat, és életfogytig tartó mentességet kapna minden eljárás alól. Jelentősen kibővítenék a parlament mellett párhuzamosan létező, jelenleg komoly befolyás nélkül működő Összfehérorosz Népi Gyűlés jogkörét. Az új alkotmány szerint az államfő automatikusan a Lukasenka szövetségeseiből összeválogatott testület tagja lenne, s akár az 1200 fős gyűlés elnökévé is megválaszthatják.