Megkínozhattak több ezer ukránt az oroszok a szűrőtáborokban

Az EBESZ szerint „legalább több ezer” ukrán állampolgárt szállítottak úgynevezett szűrőtáborokba, ahol teljes átvizsgálásnak vetették alá őket, majd akaratuk ellenére Oroszországba szállították őket.

  • hvg.hu hvg.hu
Megkínozhattak több ezer ukránt az oroszok a szűrőtáborokban

Háború Ukrajnában

Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.

Több tízezer ukrán állampolgár Oroszországba vagy az oroszok által ellenőrzött területekre szállítása mellett „legalább több ezer” ukránt vihettek az oroszok úgynevezett szűrőtáboraiba – jelentette ki az EBESZ amerikai képviselője, Michael Carpenter.

Carpenter hozzátette: az erőszakos deportálás és a szűrőtáborokban átélt jogsértések háborús bűnöknek számítanak.

Számos szemtanú beszámolója erősíti meg, hogy az úgynevezett szűrés az egyének megverését és megkínzását jelenti, aminek révén azt akarják felmérni, hűek-e akár a legkisebb mértékben Ukrajnához

– mondta a CNN beszámolója szerint.

Arról már korábban is érkeztek hírek, hogy az orosz hadsereg szűrőtáborokba szállítja Mariupol lakóit, ahol rögzítik az adataikat, mielőtt akaratuk ellenére Oroszországba vagy a Donyecki Köztársaságba deportálják őket. A tanúk beszámolói szerint ezek a táborok vagy sebtében felhúzott katonai sátrakat vagy olyan civil helyszíneket jelentenek, mint iskolák vagy sportlétesítmények. A műholdképek szerint számos ilyen tábor létesült Ukrajna délkeleti részén.

Zelenszkij: Több mint félmillió ukránt deportáltak Oroszországba

Az ukrán elnök az izlandi parlamentben mondott online beszédet, ott beszélt az elhurcolt emberekről.

Carpenter arról is beszélt, hogy a túlélők beszámolói szerint a táborokban zajló „vizsgálat” megalázó és jogsértő: minden szögből lefotózzák őket, felveszik az ujjlenyomataikat, végigvizsgálják a testüket, hogy vannak-e tetoválásaik, és a telefonjaikat is átvizsgálják, letöltik a névjegyzéküket, és különféle adatbázisokban tárolják a legkülönfélébb életrajzai adataikat. Sok esetben pedig elkobozzák az útleveleket és személyazonosító okmányokat, valamint a telefonokat is.

Oroszországban aztán, akinek vannak ott rokonai vagy barátai, az felkeresheti őket, de sokakat minden pénz és dokumentum nélkül csak feltesznek egy vonatra, hogy több száz kilométerrel arrébb az orosz hatóságoktól kapjanak munkát.

Gárdos Péter író-rendező: „A Kádár-rendszer kedélyes borzadály volt, a mostani pedig hideglelős borzalom”

Gárdos Péter író-rendező: „A Kádár-rendszer kedélyes borzadály volt, a mostani pedig hideglelős borzalom”

„Olyannyira rímelnek egymással az ifjúkori élményeim és a mai benyomásaim, hogy azt éreztem, ha 1971–1972-ről írok, akkor az olvasó talán ráismer, hogy ugyanez történik most, csak jóval nagyiparibb módszerekkel vernek át minket” – mondja a 77 éves, tíz éve még sikeres filmrendező, aki azóta pályát módosított. A Hamisítók című hatodik regénye az 1970-es évek kommunikációs trükkjeit és ügynökügyeit eleveníti fel.