szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Az Amnesty International új kutatása szerint Oroszország több száz civilt ölt meg az északkelet-ukrajnai Harkiv városában a széles körben tiltott kazettás bombákkal.

Háború Ukrajnában
Több mint ezer napja tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Friss cikkek a témában

Bizonyítékot találtak arra, hogy az orosz erők Harkiv környékén többször használtak kazettás bombákat, valamint hasonló elven működő más lőszereket, olyan rakétákat, amelyek kisebb, késleltetve robbanó aknákat szórnak el – jelentette be az Amnesty International. A BBC öt különböző becsapódási helyet keresett fel Harkiv lakónegyedeiben, és a kazettás bombák becsapódási nyomához kapcsolódó, jellegzetes bizonyítékokat látott. A portál a helyszínekről készült képeket három fegyverszakértőnek mutatta meg, akik mindannyian azt mondták, hogy a becsapódások nyomai kapcsolatba hozhatók a vitatott fegyverrel.

„Ezek a hatások kazettás lőszerektől származnak, ez egy klasszikus jellegzetesség” – mondta Mark Hizney, a Human Rights Watch fegyverekkel foglalkozó részlegének vezető kutatója. A térfigyelő kamera felvételein, amelyeket egy helyi lakos juttatott el a BBC-nek, egymást követő, halmozott detonációkat lehetett látni – „ez nagyon erős jele a kazettás fegyverekből származó lövedékeknek” – mondta Hamish de Bretton Gordon, a brit hadsereg volt ezredese és a Cambridge-i Egyetem fegyverszakértője.

A kazettás bombák azért problémásak, mert a levegőben robbannak fel, és kisebb bombák halmazát bocsátják ki, amelyek nagy területen szóródnak szét, potenciálisan veszélyeztetve a polgári lakosságot. A kisebb bombák gyakran nem robbannak fel a becsapódáskor, és így még évekig fenyegetést jelentenek. Több mint 120 ország írta alá a fegyverek használatát tiltó egyezményt – bár sem Oroszország, sem Ukrajna nincs közöttük.

Az Amnesty két hét helyszíni kutatás során összesen 41 csapást vizsgált meg Harkivban, amelyek legalább 62 civil halottal és 196 sebesülttel jártak – közölte a jótékonysági szervezet. Bizonyítékot találtak arra, hogy kazettás bombák és rakéták öltek meg olyan embereket, akik éppen vásároltak, élelmiszersegélyért álltak sorba, vagy egyszerűen csak sétáltak az utcán.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!