Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Bizonyítékot találtak arra, hogy az orosz erők Harkiv környékén többször használtak kazettás bombákat, valamint hasonló elven működő más lőszereket, olyan rakétákat, amelyek kisebb, késleltetve robbanó aknákat szórnak el – jelentette be az Amnesty International. A BBC öt különböző becsapódási helyet keresett fel Harkiv lakónegyedeiben, és a kazettás bombák becsapódási nyomához kapcsolódó, jellegzetes bizonyítékokat látott. A portál a helyszínekről készült képeket három fegyverszakértőnek mutatta meg, akik mindannyian azt mondták, hogy a becsapódások nyomai kapcsolatba hozhatók a vitatott fegyverrel.
„Ezek a hatások kazettás lőszerektől származnak, ez egy klasszikus jellegzetesség” – mondta Mark Hizney, a Human Rights Watch fegyverekkel foglalkozó részlegének vezető kutatója. A térfigyelő kamera felvételein, amelyeket egy helyi lakos juttatott el a BBC-nek, egymást követő, halmozott detonációkat lehetett látni – „ez nagyon erős jele a kazettás fegyverekből származó lövedékeknek” – mondta Hamish de Bretton Gordon, a brit hadsereg volt ezredese és a Cambridge-i Egyetem fegyverszakértője.
A kazettás bombák azért problémásak, mert a levegőben robbannak fel, és kisebb bombák halmazát bocsátják ki, amelyek nagy területen szóródnak szét, potenciálisan veszélyeztetve a polgári lakosságot. A kisebb bombák gyakran nem robbannak fel a becsapódáskor, és így még évekig fenyegetést jelentenek. Több mint 120 ország írta alá a fegyverek használatát tiltó egyezményt – bár sem Oroszország, sem Ukrajna nincs közöttük.
Az Amnesty két hét helyszíni kutatás során összesen 41 csapást vizsgált meg Harkivban, amelyek legalább 62 civil halottal és 196 sebesülttel jártak – közölte a jótékonysági szervezet. Bizonyítékot találtak arra, hogy kazettás bombák és rakéták öltek meg olyan embereket, akik éppen vásároltak, élelmiszersegélyért álltak sorba, vagy egyszerűen csak sétáltak az utcán.
