Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
A háború 127. napja egy véres, civilek elleni támadásra virradt Odesszában, ahol legalább 21 halálos áldozata volt két orosz rakétának, amik közül az egyik egy többemeletes lakóházba, a másik pedig egy szabadidőközpontba csapódtak be. A pusztításról videó is készült: Az áldozatok között gyerekek is voltak.
Azt a Kreml ugyan tagadta, hogy szándékosan célozták volna a civileket Odesszában, de egy ukrán tábornok arról beszélt, hogy az oroszok szovjet készletekből származó, pontatlan rakétákat használnak, amik sokszor polgári épületeket találnak el.
A harctéri események fontos fejleménye, hogy az oroszok – bár maguk azt állítják, hogy elfoglalták –, az ukránok szerint betörtek a liszicsanszki olajfinomító területére.
A megszállt területekről eközben elkezdték exportálni a gabonát – amit Kijev lopásnak tart –, közben elvárják az ott maradt tanároktól, hogy ősztől orosz tanrend szerint oktassanak, különben elveszítik állásukat.
Ez a nap sem maradt Vlagyimir Putyin megszólalása nélkül, aki Fehéroroszország integrációjáról beszélt, és a nyugatot hibáztatta a szankciók miatt, de kiadott egy elnöki rendeletet is, amivel úgy tűnik, ki akarja golyózni a Shellt és a japánokat a világ egyik legnagyobb LNG-projektjéből.
Eközben van, aki attól tart, hogy egész Európára átterjed a háború: Anne Applebaum történész-újságíró szerint gyorsan meg kell kapjon Ukrajna minden korszerű fegyvert, hogy kiűzhesse a megszállókat és vége legyen a harcnak.
A harcok közeledéséről Orbán Viktor miniszterelnök is tart, azonban nem az ukránok katonai megsegítéséről beszélt pénteki rádióműsorában, hanem a magyar haderőfejlesztés felgyorsításáról.
Ukrajna még csak épphogy megkapta az uniós tagjelölti státuszt, de Volodimir Zelenszkij ukrán elnök bízik benne, hogy nem tart majd évekig a tagság elnyerése. Az elnök ezzel válaszolt Ursula von der Leyen péntek reggeli ukrán parlamentben videós kapcsolaton keresztül elmondott beszédére, amiben arról beszélt az Európai Bizottság elnöke, hogy Ukrajna jövője Európában van.
Törökország ugyan már nem fekszik keresztbe a NATO északi – Finnországgal és Svédországgal történő – bővítésének, de még szeretne feltételeket szabni: kurd aktivistákat és egy puccsal vádolt imám híveinek kiadatását akarja elérni.
A háborús állapot nehéz helyzetbe hozott több magyar céget is, a Richter vezérigazgatója a HVG-nek adott interjúban taglalta, milyen kihívások érik a mindkét háborúzó országban érdekeltségekkel bíró céget.
