Az EU-t fenyegetik az oroszok, Lavrov kiviharzott a G20-ról – ez történt a háború 135. napján
Kalinyingrád miatt keményebb eszközök alkalmazását helyezte kilátásba Moszkva Litvániával szemben, az orosz külügyminiszter zokon vette a háború miatt kapott kritikákat.
A finn parlament csütörtökön módosította a határvédelmi törvényt, amely lehetővé teszi határkelők bezárását az orosz határon, ugyanis attól tartanak, hogy Moszkva esetleg nagyszámú illegális bevándorlót küld a határhoz. A törvényhozók két nappal azután hozták meg a döntést, hogy a NATO 30 tagállama aláírta a Finnország és Svédország csatlakozásáról a hivatalos jegyzőkönyveket, ami alaposan feldühítette Moszkvát. A két skandináv állam felvételéről a június végi madridi NATO-csúcstalálkozón született meg a döntés, és az észak-atlanti szövetség több tagja intézkedett már a tagfelvétel ratifikálásáról.
Vlagyimir Putyin csütörtökön az orosz parlament alsóházának frakcióvezetőivel folytatott megbeszélést, és nagyon magabiztosan nyilatkozott az Ukrajnában folytatott háborújáról. „Úgy hallani, a csatatéren akarnak legyőzni minket. Mit is mondhatnék, próbálják csak meg” – mondta Putyin, majd azzal folytatta, hogy a Nyugat szándéka, mely elmondása szerint az, hogy "az utolsó ukránig" készek harcolni Oroszország ellen, tragédia az ukrán nép számára, de „úgy tűnik, errefelé tart minden.”
"Nem kedvel minket, és mi sem kedveljük őt" - mondta Dmitrij Peszkov Kreml-szóvivő még röviddel Boris Johnson lemondóbeszéde előtt. Oleg Gyeripaszka oligarcha a Telegramon azzal kommentált a lelépést, hogy ez egy "dicstelen vége" a "hülye bohócnak", aki lelkiismeretét most mardoshatja "életek tízezreinek elvesztése Ukrajna értelmetlen konfliktusában." Az orosz parlament alsóházának elnöke, Vjacseszalv Vologyin így ragadta meg a csütörtökön történteket: „Megy a bohóc. Ő az egyik legfőbb ideológusa az utolsó ukrán életig folytatott oroszellenes háborúnak. Az európai vezetőknek el kéne gondolkozniuk azon, hová vezet ez a politizálás.” Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője szerint Johnson bukása a "Nyugat hanyatlásának tünete." Szerinte a történet tanulsága az, hogy "ne próbáld meg elpusztítani Oroszországot, mert Oroszországot nem lehet elpuszítatni. Beletörheted a fogad, aztán a torkodon akadhat." Zaharova szerint Johnsont a saját bumerángja találta fejbe, és elárulták a szövetségesei.
Orbán Viktor ukrajnai látogatása, mint a kormányinfón kiderült, egyelőre nem aktuális, a magyar hadsereg vezetése azonban csütörtökön látogatást tett az oroszok által lerohant országban. A hírről az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara Facebook-profilján már csütörtök este beszámoltak, a hivatalos magyar híradás a Honvedelem.hu oldalon csak péntek reggel jelentek meg. A híradások szerint a katonai küldöttséget Ruszin-Szendi Romulusz, a Magyar Honvédség parancsnoka vezette. A beszámoló szerint Ruszin-Szendi a látogatáson Valerij Zaluzsnyij tábornokkal, az ukrán hadsereg főparancsnokával is találkozott, aki „kedves barátja” érkezését „óriási támogatásként” értékelte az oroszok ellen vívott honvédő háborúban. Zaluzsnyij a bejegyzés szerint arról beszélt, hogy nagyra értékeli magyar kollégájával ápolt „professzionális és baráti” viszonyt, és elégedett a két állam közötti katonai együttműködéssel.
A brit védelmi minisztérium friss jelentése szerint az orosz hadsereg következő célpontja Sziverszk, mely mintegy 8 kilométerre ekszik nyugatra a mostani frontvonaltól. Az orosz erők valószínűleg tartanak egy kis szünetet, mielőtt újabb támadó hadműveleteket kezdenének a donyecki régióban, áll a jelentésben. Az orosz hadsereg legnagyobb valószínűséggel Szlovjanszk-Kramatorszk felé nyomul majd. Közben az ukrán erők a délnyugati Herszon régióban törnek előre.
Lemondott a háborút bíráló moszkvai főrabbi. Pinchas Goldschmidt azért távozott posztjáról, mert úgy érezte, ha marad, akkor veszélybe sodorja a moszkvai zsidó közösséget. A rabbi ugyanis ellenzi Oroszország Ukrajna ellen viselt háborúját. Annak kitörése után két héttel már el is hagyta hazáját – ezt is pénteki közleményében erősítette meg.
Idő előtt távozik Szergej Lavrov orosz külügyminiszter az indonéziai Balin rendezett, a világ legfejlettebb és legnagyobb feltörekvő gazdaságait tömörítő G20 csoport külügyminisztereinek találkozójáról, és kihagyja a péntekre tervezett üléseket, valamint a hivatalos vacsorát – erősítette meg az orosz külügyminisztérium. „Lavrov még kétoldalú megbeszéléseket folytat, utána szól a sajtóhoz és távozik” – közölte Marija Zaharova orosz külügyminisztériumi szóvivő újságírókkal. A tárcavezető elutasította a találkozón elhangzott, az ukrajnai háborúval kapcsolatos nyugati bírálatokat, „őrjöngőnek” minősítve őket, és korholta Oroszország ellenfeleit, amiért „elrontották a globális gazdasági kérdések megoldásának lehetőségét”. „Agresszorok, megszállók, (...) sok mindent hallottunk ma” – mondta Lavrov az újságíróknak. Szerinte a nyugatiak „szinte azonnal, amint átvették a szót a találkozón, az ukrajnai helyzettel kapcsolatban Oroszország fékevesztett bírálatába fogtak”. „A vita során a nyugati partnerek elkerülték a G20 mandátumának követését, nem foglalkoztak a világgazdaság kérdéseivel” – tette hozzá.
Németország ratifikálta Finnország és Svédország NATO-csatlakozását, három nappal azután, hogy a 30 tagország aláírta a bővítést. A Reuters jelentése szerint a berlini parlament, valamint a szövetségi államokat tömörítő Bundesrat jóváhagyta a két északi ország NATO-csatlakozását. „Ez nagyobb biztonságot teremt minden NATO-tag és Európa számára” – közölte Olaf Scholz német kancellár a Twitteren. A dokumentumokat mind a 30 tagállam parlamentjének ratifikálnia kell ahhoz, hogy Finnország és Svédország részesülhessen a kölcsönös védelmi záradék előnyeiből, amely szerint az egyik tagország elleni támadás az összes tagország elleni támadásnak minősül. A ratifikáció akár egy évet is igénybe vehet, de addig Helsinki és Stockholm már részt vehet a NATO ülésein, és nagyobb hozzáférést kap a szövetség hírszerzéséhez is.
Az ukrán hadsereg pénteken közölte a február 24. óta Moszkva által elszenvedett veszteségekre vonatkozó számadatait. Ezek szerint a 37 000 elesett katonán felül az oroszok 1637 tankot, 3811 páncélozott szállítójárművet, 828 tüzérségi és 247 rakéta sorozatvető-rendszert, 107 légvédelmi rendszert, 217 repülőgépet, 187 helikoptert, 669 drónt, 155 robotrepülőgépet és 15 hadihajót, illetve csónakot vesztettek a háború kezdete óta. Az ukránok a saját veszteségeikről nem adnak ki rendszeresen közleményeket és azt sem lehet biztosra venni, hogy az oroszokról közölt adataik megfelelnek a valóságnak.
Szeverodonyeck városa két héttel azután, hogy az orosz erők elfoglalták, „humanitárius katasztrófa szélén” áll – figyelmeztetett egy helyi tisztviselő. Szerhij Hajdaj, Luhanszk kormányzója azt mondta: „Az oroszok teljesen elpusztították az összes kritikus infrastruktúrát, és képtelenek bármit is helyreállítani”. Hajdaj korábban arról beszélt, hogy mindössze 8000 lakos maradt a városban, amelynek a háború előtt mintegy 100 ezer lakosa volt. Annak ellenére, hogy a Kreml erői elfoglalták Szeverodonyeck és Liszicsanszk kulcsfontosságú városait, Hajdaj tagadta azokat az állításokat, hogy Moszkva teljes mértékben ellenőrzése alatt tartaná a luhanszki régiót.
Tizenkét orosz harckocsit semmisítettek meg ukrán ejtőernyősök csütörtökön a Kreml erőinek az ország keleti részén végrehajtott offenzívája során – közölte az ukrán hadsereg. Az orosz páncélosok csütörtökön megpróbáltak áttörni az ukrán vonalakon, de a védők felkészültek rájuk – közölte pénteken a fegyveres erők vezérkara „Tankokkal vonultak az ukrán állásokhoz, és tűzzel próbálták áttörni a védelmünket” – jelentették be. A védők NLAW és Javelin rakétákkal, valamint rakétavetőkkel semmisítették meg az érkező tankokat, de az offenzíva folytatódott. A nap folyamán az orosz erők 12 harckocsit és öt BTW páncélozott személyszállítót veszítettek – állította az ukrán hadsereg. „Ilyen veszteségek mellett az ellenség leállította az offenzívát és visszavonult” – jelentették ki ukrán tisztviselők.
Egy moszkvai bíróság hét év börtönbüntetésre ítélt egy ellenzéki önkormányzati képviselőt, amiért bírálta Oroszország Ukrajnában zajló katonai tevékenységét – írja a The Guardian. Ez volt az első hosszú börtönbüntetés, amelyet a háború kritikáját korlátozó új törvények alapján szabtak ki. Alekszej Gorinov ügyvédet, a moszkvai Krasznoszelszkij kerületi tanács képviselőjét áprilisban tartóztatták le azzal a váddal, hogy „tudatosan hamis információkat” terjesztett az orosz hadseregről. A hatóságok szerint Gorinov akkor követte el a bűncselekményt, amikor ő és egy ellenzéki képviselőtársa, Elena Kotyenocskina felszólalt a tanács azon javaslata ellen, hogy az ukrajnai háború ellenére – ahol Gorinov szerint „gyerekek halnak meg” – gyerekrajzversenyt és táncfesztivált rendezzenek. „Úgy vélem, hogy az [orosz] civil társadalom minden erőfeszítésének csakis a háború megállítására és az orosz csapatok Ukrajna területéről való kivonására kell irányulnia” – mondta Gorinov a munkamegbeszélésen, amelyet videóra rögzítettek, és a YouTube-on is elérhető.
Egy ukrán tisztviselő azzal vádolta az orosz erőket, hogy felgyújtották a gabonaföldeket az ország megszállt délkeleti részén, Zaporizzsja régióban. Oleg Nikolenko, az ukrán külügyminisztérium szóvivője egy hatalmas, lángoló gabonamezőt ábrázoló fotót tweetelt a következő felirattal: Emlékezzünk erre a képre minden alkalommal, amikor az oroszok azt mondják, hogy törődnek a globális élelmezésbiztonsággal. Világszerte emberek milliói fognak éhezni – mert Oroszország brutális háborút indított Ukrajna ellen.
Oroszország pénteken figyelmeztette Litvániát és az Európai Uniót, hogy „kemény intézkedéseket” hozhat velük szemben, ha nem indul újra az áruforgalom az orosz kalinyingrádi exklávé és a belső orosz területek között – derül ki a Reuters tudósításából. „Ha a helyzet nem stabilizálódik az elkövetkező napokban, akkor Oroszország kemény intézkedéseket fog hozni Litvánia és az Európai Unió ellen” – mondta Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője közleményében. „A kérdés megoldása túlságosan elhúzódott".
Elrendelték az USA-ban Roman Abramovics két magángépének lefoglalását. Mégpedig azért, mert az orosz invázió kezdete óta amerikai gyártmányú repülőgépek csak külön engedéllyel repülhetnek Oroszországba. Abramovics szóban forgó, együtt 400 millió dollár értékű gépei, egy Gulfstream G650ER és egy Boeing 787 amerikai gyártmányúak, és márciusban Oroszországba repültek, vagyis megsértették a szankciókat. Az ugyanakkor még nem tiszta, hogyan akarják lefoglalni a gépeket, mert a Boeing az Egyesült Arab Emiártusokban, a Gulfstream pedig Oroszországban van.
Az orosz-ukrán háború eseményeit követő hírfolyamunkat alább találja:
Putyin szerint ők még csak bele se kezdtek igazán, határkerítést építhetnek a finnek - kövesse itt a háború pénteki híreit
Az orosz elit gúnyolódva fogadta a Volodimir Zelenszkijt hangosan támogató Boris Johnson lemondását. Joe Biden csendesen biztosította további együttműködéséről Nagy-Britanniát. A háború pénteki eseményei.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
60 millió tonna gabona ragadhat Ukrajnában, a befagyasztott orosz pénzekből finanszíroznák az újjáépítést az ukránok – ez történt a háború 132. napján
Volodimir Zelenszkij szerint már most 22 millió tonnát nem tudnak kihozni az országból és ez a helyzet őszre csak romlani fog. A svájci elnök határozottan ellenezte, hogy az ukránok megsértsék az oroszok tulajdonjogait.
Ukrajna elvesztette Luhanszkot, de ígéreteket kapott az újjáépítésre – ez történt a háború 131. napján
Az utolsó luhanszki nagyváros is orosz kézre került hétfő reggelre az orosz túlerő miatt, de rossz híreket kapott a mezőgazdasági export és a kiberbiztonság is.
