Egyre feszültebb az orosz–kazah viszony, miután szerdán Asztana megtagadta Moszkva azon követelését, hogy utasítsa ki az ukrán követet az oroszellenes nyilatkozatai miatt – írja a Reuters.

Petro Vrublevszkij nagykövet még augusztusban nyilatkozta egy helyi bloggernek, hogy „minél több oroszt ölünk meg most, annál kevesebbel kell végezniük a gyerekeinknek”. Az oroszok követelték Vrublevszkij kiutasítását, a kazahok viszont Kijevtől kérték a követ leváltását, mivel a megjegyzéseit elfogadhatatlannak tartották egy jelentős orosz kisebbséggel rendelkező országban.

Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő kedden úgy fogalmazott, hogy Moszkvát „felháborította” a tény, hogy Vrublevszkij még mindig Asztanában szolgál, és közölte, hogy berendelik a kazah nagykövetet.

A kazah külügyi szóvivő, Ajbek Szmadijarov viszont arról beszélt, hogy Zaharova hangneme „elüt Kazahsztán és Oroszország egyenrangú stratégiai partnerségén alapuló szövetségesi viszonyától” majd hozzátette, hogy cserébe ők is berendelték az orosz nagykövetet. Szmadijarov arról is beszámolt, hogy Vrublevszkij majd akkor hagyja el Kazahsztánt, amint egy új ukrán nagykövet érkezik a helyére.

Kazahsztán egykori szovjet és FÁK-tagállamként hagyományosan közeli szövetségese Moszkvának, tagja a keleti NATO-nak is nevezett Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének is. Ezen tagsága tette lehetővé például, hogy orosz csapatok állítsák helyre a rendet az országban kitört januári zavargások idején. Az orosz–kazah viszony a februárban kitört ukrajnai háború következményeként indult erjedésnek, Asztana az utóbbi időben több esetben is jelét adta az orosz szövetségtől való mértékletes távolságtartásának. Például az ország egyes bankjai nem fogadják el a Visa és a Mastercard kivonulása után igazán jelentőssé vált orosz Mir kártyákat, illetve a kazah hatóságok több mint 200 ezer, a mozgósítás elől menekülő orosz állampolgárt fogadtak be az országba, hovatovább a nemzetközi közösség álláspontjához igazodva nem ismerte el legitimnek az ukrajnai területek bekebelezését sem.