szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Újabb orosz támadásokról érkezett hír Ukrajnából, Putyin Erdogannal tárgyal Kazahsztánban. Ezek az orosz–ukrán háború legfontosabb hírei.

Háború Ukrajnában
Több mint ezer napja tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Friss cikkek a témában

Most érkezett

Scholz szerint Putyin keresztesháborút folytat a liberális demokrácia ellen

Vlagyimir Putyin orosz elnök támadása Ukrajna ellen egy szélesebb művelet, a liberális demokrácia elleni putyini „keresztesháború” része – jelentette ki Olaf Scholz német kancellár.

A szociáldemokrata politikus a haladó szellemiségű kormányzás ügyeiről szóló, Progressive Governance Summit című konferencián sugárzott üdvözlő beszédében kiemelte, hogy a tekintélyelvű és a jobboldali populista politika már hosszabb ideje erősödik, és „a liberális demokrácia évek óta támadás alatt áll, kívülről és belülről is”.

Mint mondta, ez a folyamat „egészen új szintet ért el”, amikor Vlagyimir Putyin rárontott Ukrajnára, és világossá tette, hogy támadása nem csupán Ukrajnáról szól, hanem egy „keresztesháború” része, amely a liberális demokrácia, a szabályokon alapuló nemzetközi rend, a szabadság és a haladás, „az életmódunk, és ahogy Putyin mondja, a kollektív Nyugat, vagyis mindannyiunk ellen” irányul.

„Ez az, amiért Ukrajnának győznie kell” – jelentette ki a német kancellár.

Percről percre
Sorrend megfordítása

1 2 3

Kukoricaföldet öntött el a Barátságból szivárgó olaj

A lengyel üzemeltető egyelőre nem talált külső beavatkozására utaló nyomokat.

Brit katonai hírszerzés: Az oroszok valószínűleg városi harcokra számítanak Herszonban

Az orosz megszálló hatóságok az utóbbi napokban valószínűleg elrendelték a polgári lakosság részleges evakuálásának előkészítését a dél-ukrajnai Herszonban, arra számítva, hogy a harcok a város területére is kiterjednek – áll a brit katonai hírszerzés csütörtökön ismertetett helyzetértékelésében, amiről az MTI is beszámolt.

A londoni védelmi minisztérium által közzétett elemzés szerint az orosz fegyveres erők október elején hozzávetőleg húsz kilométert vonultak vissza a herszoni szektor északi térségében, és jó eséllyel új frontvonal mentén próbálnak berendezkedni Milove településtől nyugatra.

A brit katonai hírszerzés értesülései szerint e vonal mentén folytatódnak a heves harcok, különösen a front nyugati szélein, ahol az ukrán előrenyomulás következtében az orosz szárnynak már nem nyújt védelmet az Inhulec folyó.

Az elemzés szerint a front e szakaszán harcoló orosz egységek zömét továbbra is megfogyatkozott ütőerejű légideszant-alakulatok (VDV) alkotják.

Enerhoatom: Álhír, hogy orosz fütőanyagra lenne szükség a zaporizzsjai atomerőműben

Álhírnek nevezte Petro Kotyin, az ukrajnai atomerőműveket üzemeltető Enerhoatom vállalat elnöke azokat az orosz állításokat, amelyek szerint az orosz megszállás alatt álló zaporizzsjai atomerőműnek orosz üzemanyagra lenne szüksége.

A Reuters hírügynökségnek adott interjúban Kotyin azt mondta, az atomerőmű friss fűtőanyag-utánpótlással rendelkezik. „Nagyon sok pletyka és álhír kering az oroszok részéről. Ha át akarnának állni egyik beszállítóról a másikra, akkor annak már csak az előkészítése is nagyjából három évet venne igénybe” – állította az Enerhoatom elnöke.

Kotyin azt követően beszélt erről, hogy nemrég az Roszenergoatom, az oroszországi atomerőműveket üzemeltető vállalat azt közölte: orosz fűtőelem használatára állnak át a zaporizzsjai atomerőműben, amint a mostani tartalékok kimerülnek.

Az Enerhoatom elnöke az interjúban beszélt arról is, hogy leginkább attól tart, leállhat a reaktorokat hűtő rendszer áramellátása, és elveszíthetik a vészhelyzet esetén működésbe lépő, dízelolajjal működő aggregátorokat, amelyeknek csak tíz napra elegendő üzemanyagkészletük van. „Ez példa nélküli helyzet lenne Európa legnagyobb atomerőművében” – tette hozzá.

A hat reaktorral rendelkező atomerőmű a dél-ukrajnai Zaporizzsja megyében található, amelynek annektálását három másik megyével együtt szeptemberben bejelentette Vlagyimir Putyin orosz elnök. Az erőművet még márciusban foglalták el az orosz erők, és az orosz és az ukrán fél számos alkalommal kölcsönösen egymást vádolta azzal, hogy támadja a nukleáris létesítményt.

Olekszij Csernisov ukrán közösségi és területfejlesztési miniszter csütörtökön közleményben bejelentette, hogy a fűtési szezon időben, mindenféle halasztás vagy változtatás nélkül kezdődik idén is Ukrajnában. A fűtési szezon a terveknek megfelelően akkor kezdődik, amikor a napi átlaghőmérséklet 8 Celsius-fok alá esik három egymást követő napon.

„Aki ellenáll, azt elpusztítjuk” – üzenik az oroszok

Az orosz alsóház elnöke még keményebb választ ígért Ukrajnának, „ha a terrortámadások folytatódnak” – írta internetes oldalán a Kommerszant című orosz gazdasági napilap.

Vjacseszlav Vologyin adatokat tett közzé az ukrán energetikai létesítményekre mért orosz csapásokról. Az infografika azt mutatja, hogy Ukrajna elvesztette termelőkapacitásának felét.

Vologyin „még határozottabb” választ ígért, ha Kijev további terrortámadásokat hajt végre. „Amennyiben folytatódnak a kijevi rezsim terrortámadásai, a válasz még keményebb lesz. A terrortámadások minden szervezőjét és elkövetőjét meg kell találni. Aki ellenáll, azt elpusztítjuk” – írta a Telegramon.

Hozzátette, hogy „terroristákkal sehol máshol a világon nem tárgyalnak”.

Macron további fegyvereket ígért Kijevnek, és felszólította Putyint, hogy térjen vissza a tárgyalóasztalhoz

A francia államfő az ukrajnai háborúról és annak következményeiről adott élő tévéinterjújában szerda este felszólította Vlagyimir Putyin orosz elnököt, hogy „térjen vissza a tárgyalóasztalhoz”, és megígérte, hogy Párizs újabb fegyvereket szállít az ukrán hadseregnek.

„Jelenleg először is Vlagyimir Putyinnak abban kell hagynia a háborút, tiszteletben kell tartania Ukrajna területi integritását, és vissza kell térnie a tárgyalóasztalhoz” – mondta Emmanuel Macron a France2 közszolgálati televízióban.

Az elnök elsősorban azt kifogásolta, hogy az orosz elnök a hadsereg megerősítésére mozgósítást rendelt el, és az elmúlt napok rakétatámadásaival „Európát is belehelyezte a háborúba”. Jelezte, hogy továbbra is beszélni kíván Vlagyimir Putyinnal „minden alkalommal, amikor az szükséges”.

„Egy adott pillanatban, remélem, mielőbb, muszáj, hogy mindegyik fél visszatérjen a tárgyalóasztalhoz” – hívta fel a figyelmet Emmanuel Macron, elismerve ugyanakkor, hogy "ez nem a következő hetekben lesz".

Kiemelte, hogy a tárgyalás Kijev érdekében is áll, és megígérte hogy Párizs újabb fegyvereket, mégpedig légvédelmi rendszereket fog szállítani Ukrajnának. Elmondta, hogy eddig 15 francia CAESAR önjáró löveget szállított Franciaország az ukrán hadseregnek. „Jelenleg azon dolgozunk, hogy további hat ágyút szállítsunk Dániával együtt” – mondta az elnök, miután a további hat CAESAR-t eredetileg a dán hadseregnek szánta Párizs.

Macron figyelmeztette Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnököt arra, hogy „problémákkal” fogja magát szembe találni, ha még inkább elkötelezi magát Moszkva oldalán az ukrajnai háborúban.

Továbbá a „konfliktus eszkalálódásának elkerülésére” szólított fel annak érdekében, hogy a harcok ne terjedjenek át Ukrajna szomszédos államaira, illetve annak megakadályozására, hogy Moszkva nukleáris vagy vegyi fegyvereket vessen be.

Csehország a következő három évben tetemes összeggel segíti Ukrajnát

Csehország 2023 és 2025 között évente 415 millió koronás (8,25 milliárd forintos) támogatást ad Ukrajnának humanitárius, illetve Ukrajna háború utáni stabilizációját és átalakulását segítő programokra. További évi 85 millió koronával az Ukrajna újjáépítésébe bekapcsolódó cseh cégeket kívánja támogatni.

Az Ukrajnának nyújtott humanitárius és stabilizációs segítséget a külügyminisztérium, míg a gazdasági segítséget az ipari és kereskedelmi tárca fogja felügyelni és irányítani.

A kormány azzal számol, hogy Ukrajna a jövőben Csehország stratégiai partnerévé válik, Prága és Kijev együttműködése kölcsönösen előnyös lesz.

Csehország emellett október 25-től megtagadja a schengeni övezethez tartozó országok által kiadott turistavízummal rendelkező orosz állampolgárok beutazását az országba. Ezzel csatlakozott az Európai Unió több más tagállamához, amelyek megszigorították az orosz állampolgárokra vonatkozó beutazási szabályokat.

Az IMF testületet alakít Ukrajna pénzügyi igényeinek figyelemmel követésére

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) külön csoportot hoz létre annak érdekében, hogy folyamatosan nyomon kövesse Ukrajna gazdasági szükségleteit – közölte a szervezet ügyvezető igazgatója.

Krisztalina Georgieva az IMF éves tanácskozása keretében tartott kerekasztal-beszélgetésen azt mondta, hogy 3-4 milliárd dollárra becsülik Ukrajna költségvetésének havi finanszírozási igényét.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a tanácskozásra küldött üzenetében azzal érvelt, hogy a pénzre az országa gazdasági stabilitása érdekében van szükség. Úgy fogalmazott, hogy amikor egy „terrorista állam próbál megfélemlíteni, akkor arra még szorosabb együttműködéssel kell válaszolni”.

Mikolajivot rakétatámadás érte

A dél-ukrajnai Mikolajiv városát rakétákkal lőtték az oroszok az éjszaka. A polgármester közlése szerint egy ötemeletes lakóházat is találat ért, amelynek a felső két emelete teljesen megsemmisült, a romok maguk alá temették a többi szintet.

Putyin Erdogannal tárgyal csütörtökön

Egy kazahsztáni eseményen találkozik csütörtökön Vlagyimir Putyin orosz és Recep Tayyip Erdogan török elnök.

Erdogan várhatóan békejavaslatokat mutat majd be orosz partnerének. „Nagyon érdekes és, remélem, hasznos megbeszélés vár ránk” – mondta Jurij Usakov, a Kreml munkatársa újságíróknak.

1 2 3
HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!