Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Az Oroszországból Németországba és Európába tartó Északi Áramlat 1 gázvezeték üzemeltetője, a többségében a Gazprom orosz állami energiacéghez tartozó Nord Stream AG befejezte a „kezdeti adatgyűjtést” az 1-es vezeték sérülésének helyén, a svéd kizárólagos gazdasági övezetben – közölte az üzemeltető szerdai közleményében a CNN szerint.
Az előzetes eredmények szerint 3-5 méter mélységű, technogén, vagyis emberi technológia által létrehozott krátereket találtak a tengerfenéken egymástól 248 méter távolságra – áll a közleményben. A kráterek közötti csőszakasz „megsemmisült”, a felmérési adatok elemzése folytatódik.
A múlt héten a vezeték üzemeltetője közölte, hogy még mindig jóváhagyásra vár, hogy a dán kizárólagos gazdasági övezetben megsérült vezetékrészeken hasonló felmérést végezzenek. Szeptemberben a nyugati országok azt állították, hogy a két orosz gázvezeték, az Északi Áramlat 1 és 2 gázvezeték szivárgása valószínűleg szabotázs következménye. A szivárgást a csővezetékekben fedezték fel, ezért az európai hatóságok vizsgálatokat indítottak, amelyek megállapították, hogy közvetlenül a csővezetékek szivárgása előtt több helyen víz alatti robbanások történtek.
