Már csak Putyinon múlik, hogy életbe lépjen a korábbinál is szigorúbb orosz homofóbtörvény

Az orosz parlament felsőháza is megszavazta az „LMBT-propaganda” terjesztését tiltó törvényt.

Az oroszok bejelentették, hogy a hadsereg célpontjaivá válhatnak az amerikai műholdak

Az orosz hadsereg legitim célpontjaivá válhatnak az ukrán hadsereg támogatására használt amerikai műholdak – jelentette ki Vlagyimir Jermakov, a külügyminisztérium fegyverzetellenőrzési osztályának igazgatója a RIA Novosztyi hírügynökség által szerdán közölt interjúban. „Megerősítjük, hogy az ilyen kvázi polgári infrastruktúra, ha az Oroszország elleni katonai akciókhoz használják fel, teljesen logikusan a válaszcsapás legitim célpontjává válhat” – nyilatkozott a diplomata.

A részleteket itt olvashatja.

Törvényt hozott a „külföldi ügynökökről” Moszkva

Azt az orosz kormány határozza meg, hogy ki áll külföldi szereplők „befolyása vagy nyomása” alatt.

Ukrajnát támogató és a tagállamok védelmét garantáló nyilatkozatot fogadtak el a NATO külügyminiszterei

A NATO külügyminiszterei kétnapos bukaresti tanácskozásukon Ukrajnát támogatásukról biztosító, a tagállamok védelmét garantáló, és a nyitott kapuk politikájának folytatását ígérő közös nyilatkozatot fogadtak el, amelyet szerdán ismertetett a román sajtó.

A dokumentum egyértelműen Oroszországot teszi felelőssé a háborúért, amely az euroatlanti térség békéjét, biztonságát és jólétét is veszélyezteti. A nyilatkozat elítéli az ukrán civil energetikai infrastruktúra ellen intézett támadásokat, amelyek ukránok millióit fosztja meg az alapvető közszolgáltatásoktól.

A NATO leszögezte:

sosem fogja Oroszország részeként elismerni a törvénytelenül annektált területeket, ugyanakkor üdvözli az ukrán nép hősies honvédő harcát, amelyhez továbbra is megad minden politikai és gyakorlati támogatást. A NATO tovább erősíti partnerségét Ukrajnával az ország euroatlanti célkitűzéseinek előrehaladása ütemében.

A nyilatkozat szerint a NATO továbbra is elkötelezett azon döntése mellett, amely szerint a védelmi szövetség nyitott marad a további tagok csatlakozása előtt. Az Észak-atlanti Tanács bukaresti külügyminiszteri szintű ülésén a csatlakozásra meghívott Svédország és Finnország is részt vett, és az egyik megbeszélésre meghívta Bosznia-Hercegovina, Moldova és Grúzia képviselőit is, jelezve, hogy a Nyugat-Balkán és a Fekete-tenger környéke is stratégiai térség a NATO számára.

A bukaresti nyilatkozat elítéli a terrorizmus minden formáját, és kifejezi a tagállamok szolidaritását a terrortámadások sújtotta Törökországgal.

A NATO védelmi jellegű szövetség, amely bármikor kész megvédeni a tagállamok lakosságát és területük minden négyzetcentiméterét. A tagállamok ellen irányuló támadásra a szövetség egésze egységesen és szolidárisan fog válaszolni – szögezi le az Észak-atlanti Tanács bukaresti külügyminiszteri ülésén elfogadott nyilatkozat.

Látta már Földes András ukrajnai riportfilmjét?

Csehországban képeznek majd ukrán katonákat

Egyetértett kedden este ukrán katonák csehországi kiképzésével a cseh parlament alsóháza, amely jóváhagyta a cseh katonák kiküldését is más európai uniós tagállamokba ukránok kiképzése céljából.

A kormány javaslatát, amelyet egyedül az ellenzéki Szabadság és Közvetlen Demokrácia (SPD) ellenzett, még a felsőháznak is el kell fogadnia, valamint az államfőnek alá kell írnia. A szenátus várhatóan csütörtökön szavaz a javaslatról, s miután ott a kormányoldalnak jelentős többsége van, a szavazás már csak formalitásnak tekinthető. Milos Zeman államfő korábban szintén úgy nyilatkozott, hogy egyetért a csehek bekapcsolódásával ukrán katonák kiképzésébe.

A prágai védelmi tárca közlése szerint az ukránok kiképzésére a kelet-csehországi Libavá nevű katonai körzetben kerül sor a jövő év folyamán. A négy, egy-egy hónapra tervezett kiképzési cikluson cseh források szerint ukrán harckocsizó egységek és speciális egységek katonáit fogják kiképezni. A hozzáférhető információk szerint a kiképzéseken összesen mintegy 800 ukrán katona vesz részt. A kiképzés költségeit 975 millió koronára (mintegy 16 milliárd forintra) tervezte a cseh kormány. A pénzt az Európai Unió megtéríti.

Jana Cernochová védelmi miniszter kijelentette: a kiképzés a cseh hadsereg számára is hasznos, mert megismerkedhet az ukránoknak a mostani háborúban szerzett tapasztalataival.

A cseh hadsereg ugyanakkor 55 szakértőt küld más országokba – elsősorban Németországba és Lengyelországba –, ahol részt vesznek ukrán katonák ottani kiképzésében.

Zaporizzsját rakétázták éjszaka az oroszok

Gázelosztópontot ért orosz rakétatámadás szerdára virradóra a Zaporizzsjai régióban. A támadás nyomán tűz keletkezett, amelyet eloltottak, áldozatokról nem érkezett hír – közölték az ukránok.

(The Guardian)

A polgári infrastruktúrát támadták ismét az oroszok

Az orosz hadsereg kedden újabb csapásokat mért a polgári infrastruktúrára – közölte az ukrán vezérkar. Összesen 26 légicsapásról és egy rakétatámadásról érkezett hír.

A vezérkar egyúttal bírálta, hogy Fehéroroszország továbbra is lehetővé teszi, hogy az oroszok csapásmérésre használják területét és légterét.

Zelenszkij elmondta, hogy a fronton nehéz a helyzet, és az oroszok a hatalmas veszteségek ellenére megpróbálnak előrenyomulni Donyeckben, Luhanszkban és Harkivban, miközben délen „készülnek valamire”.

Az ukrán elnök szerint az orosz katonai emberveszteségek száma az idei év végéig eléri a százezret, és ebben nincsenek benne a zsoldosok.

Az Európai Bizottság különleges bíróság felállítását kezdeményezi

Az Európai Bizottság különleges bíróság felállítását kezdeményezi az ENSZ támogatásával, hogy kivizsgálják és büntetőeljárás alá vonják az ukrajnai háborúért és a háborúban elkövetett bűncselekményekért felelős embereket – közölte a brüsszeli testület elnöke. Ursula von der Leyen hangsúlyozta: az EB megkezdi az együttműködést a nemzetközi közösséggel annak érdekében, hogy a lehető legszélesebb körű támogatást szerezzen a különleges bíróság létrehozására.

A testület továbbra is támogatja a háborús és emberiesség elleni bűncselekmények kivizsgálására 2002-ben megalakított hágai központú Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) működését – tette hozzá. „Oroszországnak fizetnie kell borzalmas bűneiért, beleértve az önálló Ukrajna elleni agresszióval elkövetett bűncselekményekért is” – fogalmazott.

Oroszországnak pénzügyileg is fizetnie kell az általa okozott pusztításért. Az Ukrajna által elszenvedett kárt 600 milliárd euróra becsülik – mondta a testület elnöke, majd hozzáfűzte: Moszkvának és oligarcháinak kártalanítaniuk kell Ukrajnát a károkért, és fedezniük az ország újjáépítésének költségeit. Ezzel kapcsolatban közölte, az EU partnerei bevonásával alapot hozna létre az orosz központi banktól zárolt 300 milliárd euró, valamint az orosz nagyvállalkozók unióban tárolt vagyonának befagyasztásából származó 19 milliárd euró kezelésére. A háború befejezését követően, és az uniós szankciók feloldása után az alapot az unió Ukrajna újjáépítését célzó befektetések támogatására fordítaná.

Oroszország borzalmas bűnei nem maradnak büntetlenül – jegyezte meg közleményében az Európai Bizottság elnöke.