„Nem igazán ismerem Raszputyin történetét, ám amennyire én tudom, egy fontos tulajdonsága volt, hogy ráolvasással elállította a trónörökös vérzését. Sajnos én ilyet nem teszek, hanem kivéreztetem a haza ellenségeit és nem ráolvasással, hanem közvetlen kontaktussal” – idézte Jevgenyij Prigozsint (képünkön) a titkársága a Reutersnek.

A kérdés azt követően merült fel, hogy a Financial Times az Orosz Birodalom végóráinak nagyhatalmú sztarecéhez hasonlította a zsoldosvezért. Tegyük is gyorsan hozzá, hogy Prigozsin nem válaszolta meg a felvetést, hiszen az, hogy Raszputyin csillapítani tudta Alekszej cárevics hemofíliájának tüneteit, csak megteremtette az udvar fölötti befolyásának alapjait, miközben itt a felvetés a befolyás puszta létére vonatkozott és nem arra, hogy miként érte azt el a Wagner-vezér.

Ugyanakkor arra a Financial Times is rámutat, hogy Prigozsin csak egy tagja annak a keményvonalas, háborúpárti klikknek (többek között a csecsen Ramzan Kadirovval karöltve), akik az orosz katonai, üzleti és bürokratikus elitnek elszánt kritikusai és fennen hangoztatják, hogy az előbbiek cserben hagyják Putyint a háborúhoz való félszívű, inkompetens hozzáállásukkal.

Prigozsin szerint az ő dolga visszaterelni a megtévedt nyugatiakat a sorba. „Amikor a gyerekek rossz fát tesznek a tűzre, mindenféle váratlan trükkel igyekeznek felhívni magukra atyjuk figyelmét. Az amerikaiaknak nem kell hát mást tenniük, mint eljönniük apuhoz, bocsánatot kérni és minden mehet tovább a régi kerékvágásban” – mondta Prigozsin.

Mi van, ha megroppan Oroszország?

Mire lehet számítani akkor, ha Oroszország elveszíti Ukrajna elleni háborúját, és 23 év után megbukik Vlagyimir Putyin? Miért van értelme ezen egyáltalán gondolkozni? Oroszországban él több mint 120 etnikum, van 11 időzóna, számtalan egymással versengő fegyveres frakció, és rengeteg (atom)fegyver. A kérdés az, hogy lesz-e összeomlás.