„Bűnös összeesküvés áldozatai vagyunk, az illegális migráció célja az, hogy megváltoztassák országunk demográfiai összetételét. Azonnali lépéseket kell tennünk a migráció megfékezésére” – ezt nem valamelyik európai ország jobboldali populista politikusa, hanem Kaisz Szajid, Tunézia államfője mondta, s ezzel újabb lendületet adott az arab országban élő fekete-afrikaiak elleni gyűlölethullámnak.

Kaisz Szajid, Tunézia államfője

AFP / Fethi Belaid

Szajid február végén mondta el gyújtó hangú beszédét, ám az erőszak gyakorlatilag változatlan erővel tombol. Hetente 5-6 fizikai támadás éri az országban tartózkodó feketéket, és ennél sokkal gyakoribbak a verbális inzultusok. „Egyértelmű, hogy az elnök beszéde óta más világban élünk” – mondta Abubakar Dobe, a francia ajkú migránsok számára műsorokat készítő rádióadó vezetője. Szerinte az eddig a szőnyeg alá söpört idegenellenesség a felszínre tört, az elnök beszédével zöld utat adott a rasszistáknak. Dobénak igaza van, az utóbbi években a több tízezer, a Szaharától délre fekvő országból érkezett illegális bevándorló zaklatás nélkül élhetett Tunéziában és a hatóságok is szemet hunytak afölött, hogy a bevándorlók nagy része éveket töltött lejárt vízummal az észak-afrikai országban.

„Húzzatok haza!”, „Még mindig itt vagytok?” – ezek a leggyakoribb beszólások, de a fekete bőrű bevándorlók arról is beszámolnak, hogy sorra rakják ki őket a főbérlők a bérbe vett lakásokból, s akadnak olyan esetek is, amikor az idegengyűlölők tüzeket gyújtanak a migránsok által lakott épületek előtt, s ezzel próbálják megfélemlíteni őket. A Szajid beszédén felbátorodott politikusok és polgárok is rontanak a helyzeten: az online térben, a közösségi oldalakon is folytatják a gyűlölködést.

A rendőrség is bekeményített, több száz, érvényes dokumentumok nélküli bevándorlót vett őrizetbe néhány nap alatt.  A zaklatások és támadások miatt az illegális bevándorlók egy része a menekülést választotta, ezrek keltek át a határokon, s sokan közülük annyira siettek, hogy a legdrágább közlekedési eszközzel, taxival mentek el a határra. A helyzetet súlyosbítja, hogy a gyűlölethullám nem áll meg az illegális migránsoknál: a 12 millió lakosú Tunézia polgárainak 10-15 százalékát teszik ki a fekete bőrűek, akiknek nagy része olyan családokba született, amelyek már évszázadok óta Észak-Afrikában élnek. Most a már „tősgyökeresnek” számító fekete tunéziaiak is félelemben élnek.

Elszigetelődő Tunisz

A tunéziai hatóságok annak ellenére nem igyekeznek megfékezni az idegenellenességet, hogy a kontinens országait tömörítő Afrikai Unió, illetve az ENSZ is elítélte Szajid rasszista beszédét, és felszólította Tuniszt az ellentétek elsimítására.

Migránsok tábora a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) tuniszi irodája előtt 2023. március 31-én.

MTI / AP / Hassene Dridi

Az államfői nyilatkozatnak mindenképpen köze van ahhoz, hogy az országban újra olyan súlyos gazdasági-politikai válság alakult ki, amelynek következtében akár össze is omolhat az állam. Az EU szerint félő, hogy Tunéziából újabb bevándorlóhullám indul Európa felé. Tunéziából egyébként már most is menekülnek az emberek, a fő célpont az észak-afrikai partoktól csupán 150 kilométerre fekvő, Olaszországhoz tartozó Lampedusa szigete, ahova tavaly 32 ezer ember – köztük húszezer tunéziai állampolgár – menekült Tunézia felől.

Válság és diktatúra

Az országban rendületlenül nő az infláció és a munkanélküliségi arány, miközben meglehetősen vontatottan haladnak a Nemzetközi Valutaalappal folyó hiteltárgyalások. Szajid, az illegális bevándorlók mellett, a terroristának minősített ellenzékben találta meg a válság forrását: az utóbbi hetekben több tucat neves ellenzékit vettek őrizetbe az országban.

A növekvő elnyomás miatti tiltakozás már tragikus halált is eredményezett: a rendőrállamra emlékeztető intézkedések ellen tiltakozó hivatásos labdarúgó, Niszar Iszaui felgyújtotta magát és a gondos orvosi kezelés ellenére is életét vesztette. A 35 éves sportoló halála az „arab tavasz” tunéziai nyitányára emlékeztet: 2010 december 17-én egy utcai árus, Mohamed Buazizi végzett hasonló módon magával, s ezzel beindította a több országra átterjedő tiltakozó mozgalmat.

Kaisz Szajid uralma ellen tüntetők Tuniszban

AFP / Anadolu Agency / Yassine Gaidi

Az „arab tavasz” egyébként talán csak Tunéziában volt sikeres, ám ott sem tartósan: a 2019-ben hatalomra jutott Szajid 2021-ben diktátori hatalmat szerzett: felfüggesztette a parlament működését és menesztette a miniszterelnököt. A tavaly decemberben tartott parlamenti választásán – elsősorban az ellenzék bojkottja miatt – a választóknak csupán kilenc százaléka járult az urnákhoz, ám Szajid ezt a „győzelmet” is igyekezett hatalmas diadalként eladni.