Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Új lendületet kapott a New York Times beszámolója szerint a tavasszal elindított, majd gyorsan meg is torpanó ukrán ellentámadás: a lap egy meg nem nevezett ukrán tisztségviselőre hivatkozva azt írja, hogy a dél-ukrajnai falvak mentén és Bahmutnál is nyomulnak előre az ukránok. Az amerikai lap katonai forrásból úgy tudja, hogy az ukránok nem átütő sikerre törekszenek, hanem lépésről lépésre igyekeznek visszaszorítani az oroszokat.
A New York Timesnak nyilatkoztak az ukrán ellentámadásra rálátó Pengaton-tisztségviselők is, akik szerint
az ellentámadás fő fázisa nem tavasszal, hanem csak most indult meg.
Ez azt jelenti, hogy azok az ukrán katonák is csatlakoztak az ukrán sereghez, akik eddig Nyugaton kaptak kiképzést. Ez pedig több ezer főt jelent, aminek egy részét az ukránok azonnal a zaporizzsjai frontra irányították, ahol az orosz haderő gyenge.
Az amerikaiakat most úgy fest, megerősítik az orosz megszólalók is: Igor Konasenkov, az orosz védelmi minisztérium szóvivője azt mondta, hogy a déli fronton, Orihiv mellett intenzív összecsapások voltak az orosz és az ukrán haderő között, azonban szerinte az oroszoknak sikerült visszaverniük az ukránokat.
Az ukránoknak nagyon konkrét céljaik vannak: a Guardian arról ír, hogy fel akarják szabadítani Melitopolt az orosz megszállás alól. Ez azért lenne hatalmas előrelépés számukra, mert ezzel egyrészt gyakorlatilag elvágná a déli ukrán fronton lévő orosz hadtesteket a krími utánpótlástól, másrészt a Krímet is elszigetelnék.
A jelentések szerint azért csak most indult meg teljes gőzzel az ukránok ellentámadása, mert az ukrán parancsnokok szerették volna megtalálni erre a legjobb pillanatot: folyamatosan igyekezték gyengíteni az oroszokat Zaporizzsjánál, mélyen a frontvonalak mögött lévő lőszer- és fegyverraktárakat, az orosz sereg logisztikájában fontos szerepet betöltő létesítményeket bombáztak. Közben pedig az is jól jött nekik, hogy a lassan kivéreztetett zaporizzsjai orosz csapatok lázongani kezdtek: emlékezetes, hogy Ivan Popov parancsnok a katonai vezetőket megkerülve egyenesen Vlagyimir Putyinhoz fordult egysége problémáival. Ezért a manőveréért ki is rúgták.
Oroszország három hónapja a Wagner közreműködésével nagy nehezen elfoglalta Bahmutot – most viszont ott is előrenyomulnak az ukránok. A Guardian erről azt írja, hogy céljuk ezzel a város részleges bekerítése, hogy a városban lévő oroszokat folyamatos fenyegetés alatt tudják tartani. A harcok során pedig minden létező fegyvert használ már az ukrán sereg: felbukkantak az amerikaiaktól kapott kazettás bombák is.
Arról, hogy hogyan érdemes értelmezni az ukrán ellentámadást, itt írtunk bővebben:
Hogyan olvassuk az ukrán ellentámadásról szóló híreket?
Elindult az ukrán ellentámadás, de bármennyire is szeretnénk, az eddig látottakból nem lehet hosszú távú következtetéseket levonni. A háború beköltözött mindannyiunk nappalijába, ezért megváltozott a hozzá való viszonyunk, de a háború, mint olyan, ettől még nem változott meg. Ugyanolyan idegörlően lassú és szenvedéssel teli, mint volt mindig is.
