Újabb veszteséget volt kénytelen elkönyvelni Moszkva: Ukrajna szerdán vízi drónokkal végrehajtott támadással hullámsírba küldte az Ivanovec nevű rakétás cirkálót. A hivatalos orosz forrásokból meg nem erősített beszámolók szerint három közvetlen találat is érte a 60-70 millió dollár értékű hajót és az egyik drón a rakéták tárolójánál törte át a hajótestet. A 2014-ben Oroszország által annektált Krím egyik öblében tartózkodó hajó oldalra fordult és elsüllyedt, ám a fedélzeten tartózkodók még időben elhagyták a cirkálót.

Az Ivanovec a legújabb tétel az egyre hosszabbodó orosz veszteséglistán: már legalább 13 nagyobb hadihajó, köztük a flotta zászlóshajója, a Moszkva és több rohamcsónak süllyedt el vagy kapott kijavíthatatlan találatot, s ezeket távirányítású drónokkal, illetve a britektől kapott Storm Shadow manőverező robotrepülőkkel vették célba. A jelek szerint Moszkva képtelen eredményesen védekezni, erre utal, hogy a flottát kivonták az Ukrajnához közelebb lévő krími Szevasztopolból és a távolabbi Novorosszijszkba telepítették át. A mostani, egyre eredményesebb támadások már a második hullámot jelentik, az első az invázió kezdetétől, 2022 februárjától augusztusig tartott, míg az újabb, most is tartó akciósorozat tavaly augusztusban indult meg.

A két hullám közötti szünetben azért maradtak el a támadások, mert érvényben volt az az ENSZ- és török közvetítéssel tető alá hozott egyezmény, melynek értelmében Ukrajna Odesszából és más kisebb kikötőkből gabonát szállíthatott a világpiacra. Az oroszok azonban tavaly nyáron nem voltak hajlandóak meghosszabbítani az egyezményt, így okafogyottá vált a fekete-tengeri nem hivatalos tűzszünet.

Súlyos következmények

A költözés és a flotta meggyengülése számos következménnyel járt. Az egyik legfontosabb az, hogy Moszkva nem volt képes felújítani Odessza blokádját, így a gabonaegyezmény hiánya sem gátolja Ukrajnát az exportban. Jelenleg már jóval több termény hagyja el Ukrajnát, mint az ENSZ-egyezmény hatályának ideje alatt, igaz, még ez a mennyiség is jóval alul marad a békeidőkben regisztrált mögött. Az ellenség ugyan folyamatosan támadja a kikötői infrastruktúrát, ám a károkat viszonylag gyorsan kijavítják az ukránok. Ukrajna az utóbbi hónapokban több millió tonna terményt hajózott be Odesszában és a kereskedelmi hajók eddig komoly incidensek nélkül szállították a gabonát. A viszonylagos nyugalomhoz az is hozzájárult, hogy a NATO-országok rendszeresen fegyvertelen drónokkal figyelik a teherszállítókat és figyelmeztetik az ukrán hadsereget, ha orosz hajó ólálkodik a közelben.

A másik következmény az, hogy Oroszország már nem tudja a partok közvetlen közeléből hajókról lőni az ukrajnai célpontokat, a nagyobb távolságból elengedett rakéták és manőverező robotrepülők észlelésére ezért több ideje van a légvédelemnek a reagálásra, így nő a megsemmisített orosz eszközök aránya.

Moszkvának Odessza elfoglalásáról is le kellett mondania, pedig ez volt az egyik fontos célja a háborúnak: ha a kikötőváros orosz kézre került volna, Ukrajna elvesztette volna valamennyi fontos tengeri kijáratát. A megsemmisített orosz hajók között ugyanis több partraszállító is volt, ezek és a többi hajó tüzérségi támogatásának hiányában a tenger felöli támadás teljesen ellehetetlenült. Ugyancsak fontos a lélektani hatás: Oroszország egyik büszkesége volt a legyőzhetetlennek hitt fekete-tengeri flotta, minden egyes elvesztett hajó ezért komoly sebet ejt az oroszok önbecsülésén.

Flotta nélkül

Ukrajnának mindezt úgy sikerült elérni, hogy alig van hadihajója. 2014-ben több ukrán kapitány is átvitte az orosz oldalra hajóját, a többi pedig jórészt az oroszok által elfoglalt kikötőkben rekedt. Így Ukrajna elsősorban a csónak méretű, robbanóanyaggal felszerelt drónokra összpontosít. Ukrajna ezen a téren is jelentős fejlesztéseket hajtott végre. Míg az első időben rajokban támadták a drónok az ellenséget és az volt a cél, hogy legalább néhány átjusson az oroszok zárótüzén, most már egyre több az olyan eszköz, amely egyrészt a radarsugarakat elnyelő anyagból készült, másrészt nem csak robbanószerkezetet visz magával, hanem alkalmas rakéták kilövésére is, így nem kell közvetlenül a célponthoz jutni, nagyobb távolságból is képes megsemmisíteni vagy megrongálni az orosz hajókat. Közben a csak robbanóanyaggal felszerelt drónok is hatékonyabb váltak, 100 kilogramm helyett közel egy tonna robbanószert visznek magukkal.

Ukrán források szerint a hadsereg jelenleg arra képes, hogy száz kilométernél ne engedje közelebb a fekete-tengeri flottát, de már fejlesztik a nagyobb hatótávolságú drónokat, illetve a víz alatt haladó következő generációt is. Ezek még inkább veszélyesek lesznek, hiszen ugyancsak radarsugár-elnyelő anyagból készülnek így alig észrevehetőek az ellenség számára. Jelenleg az oroszok az érkező drónok 60-70 százalékát tudják megsemmisíteni, a következő generációknál ez az arány minden bizonnyal jóval alacsonyabb lesz.

De még ha marad is a jelenlegi arány, az okozott kár jóval nagyobb, mint a drónba befektetett összeg, az elsüllyesztett hajók értéke ennél nagyságrendekkel nagyobb, s ami még fontosabb, Moszkva nem tudja pótolni a kieső vízijárműveket. Törökország ugyanis a hadi- és polgári hajók térségbeli közlekedését szabályozó 1936-os montreux-i konvencióra hivatkozva lezárta az orosz erők előtt a Földközi- és a Fekete-tengert összekötő, és a Márvány-tengert közrefogó két szorost, a Boszporuszt és a Dardanellákat. Így csak azok az orosz hajók kelhetnek át a két szoroson, amelyek bázisa hivatalosan is a Fekete-tengeren van.

Szárazföldi csapások

A fekete-tengeri csatát ugyanakkor nem csak a vízen vívják, Ukrajna rendszeresen támadja a szárazföldön lévő célpontokat is, a raktárakat, a tengerészeti és szárazföldi támaszpontokat. Tavaly szeptemberben a flotta szevasztopoli főhadiszállását érte rakétatalálat ukrán források szerint több mint harmincan, köztük magas rangú tisztek vesztették életüket. Az oroszok ezzel szemben azt állítják, csupán egy ember halt meg az akcióban. A romokról készült képek alapján valószínűnek tűnik, hogy inkább az ukrán adatok állnak közelebb az igazsághoz. Ukrajna visszafoglalta a háború első napjaiban világhírnévre szert tett Kígyó-szigetet – a földdarab védői voltak azok, akik keresetlen szavakkal küldték el melegebb éghajlatra az őket megadásra felszólító orosz hadihajót, s visszaszerezték az ellenőrzést a tengeri kőolajfúró-platformok fölött is.