Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Ukrajna “méltányos” tárgyalások megkezdésére akarja rábírni Oroszországot – jelentette ki pénteken az ukrán elnöki hivatal, ezzel indokolva az ukrán egységek augusztus 6. óta tartó példa nélküli előrenyomulását a dél-oroszországi Kurszki területen.
“Objektív módon alkalmazzuk a katonai eszközt annak érdekében, hogy meggyőzzük Oroszországot: menjen bele egy méltányos tárgyalási folyamatba” – írta Mihajlo Podoljak, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tanácsadója az X-en.
Az ukrán erők augusztus 6-án támadták meg az Ukrajnával határos Kurszki területet, a hivatalos ukrán állítás szerint 82 települést és 1150 négyzetkilométernyi területet foglaltak el eddig. Zelenszkij csütörtökön azt állította, hogy az ukrán csapatok teljesen elfoglalták a határtól 10 kilométerre fekvő Szudzsa várost, ahol a szibériai gázmezőkről Ukrajnán át Európába földgázt szállító, mára egyetlen tranzitállomás található. Az offenzíva meglepte a közben a kelet-ukrajnai Donyec-medencében lassan előre nyomuló orosz hadsereget.
Kijev többféleképpen indokolta meg a támadást. Egyebek mellett így akarja rákényszeríteni Moszkvát arra, hogy csoportosítsa át csapatait a fronton, csökkenjen a Donyec-megyei orosz nyomás, másrészt “ütközőzónát” akar Oroszországon belül, hogy az orosz légierő ne tudja támadni a határ menti ukrán területeket.
Az ukrán vezetés állítása szerint az elfoglalt orosz területeket a Kremllel folytatandó tárgyalásoknál “cserealapként” akarja használni. Oroszország Ukrajna területének csaknem 20 százalékát tartja megszállva.
A kelet-ukrajnai Pokrovszk katonai hatóságai az orosz csapatok közelsége miatt sürgették pénteken a civilek kimenekítésének felgyorsítását.
Dick Schoof holland miniszterelnök pénteken kijelentette: Hollandia azután is változatlanul támogatja Ukrajnát, hogy Németország ukrán állampolgárokat gyanúsít az Északi Áramlat gázvezetékek ellen 2022 szeptemberében elkövetett szabotázsakció végrehajtásával.
Krzysztof Gawkowski lengyel miniszterelnök-helyettes, a digitalizációért felelős miniszter pénteken a Polsat lengyel televíziónak nyilatkozva tagadta, hazugságnak nevezte és orosz dezinformációnak tudta be azt az állítást, miszerint Lengyelországnak bármi köze lett volna a szabotázsakcióhoz. Előzőleg August Hanning, a BND német hírszerzés volt főnöke azzal vádolta meg Varsót, hogy együttműködött ebben az ügyben Ukrajnával.
Csütörtökön Ukrajna is teljes képtelenségnek nevezte, hogy Kijev állna a Balti-tengeri robbantások mögött.
