Kijevi elnöki hivatal: Ukrajna méltányos tárgyalásokra akarja rábírni Moszkvát a kurszki offenzívával

A hivatalos ukrán állítás szerint 82 települést és 1150 négyzetkilométernyi területet foglaltak el eddig az ukrajnai csapatok a Kurszk régióban.

  • hvg.hu
  • MTI

Ukrajna "méltányos" tárgyalások megkezdésére akarja rábírni Oroszországot – jelentette ki pénteken az ukrán elnöki hivatal, ezzel indokolva az ukrán egységek augusztus 6. óta tartó példa nélküli előrenyomulását a dél-oroszországi Kurszki területen.

"Objektív módon alkalmazzuk a katonai eszközt annak érdekében, hogy meggyőzzük Oroszországot: menjen bele egy méltányos tárgyalási folyamatba" – írta Mihajlo Podoljak, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tanácsadója az X-en.

https://x.com/Podolyak_M/status/1824383798257057840

Az ukrán erők augusztus 6-án támadták meg az Ukrajnával határos Kurszki területet, a hivatalos ukrán állítás szerint 82 települést és 1150 négyzetkilométernyi területet foglaltak el eddig. Zelenszkij csütörtökön azt állította, hogy az ukrán csapatok teljesen elfoglalták a határtól 10 kilométerre fekvő Szudzsa várost, ahol a szibériai gázmezőkről Ukrajnán át Európába földgázt szállító, mára egyetlen tranzitállomás található. Az offenzíva meglepte a közben a kelet-ukrajnai Donyec-medencében lassan előre nyomuló orosz hadsereget.

https://hvg.hu/360/20240814_ukran-offenziva-orosz-terulet-kurszk-testveriseg-gazvezetek

Kijev többféleképpen indokolta meg a támadást. Egyebek mellett így akarja rákényszeríteni Moszkvát arra, hogy csoportosítsa át csapatait a fronton, csökkenjen a Donyec-megyei orosz nyomás, másrészt "ütközőzónát" akar Oroszországon belül, hogy az orosz légierő ne tudja támadni a határ menti ukrán területeket.

Az ukrán vezetés állítása szerint az elfoglalt orosz területeket a Kremllel folytatandó tárgyalásoknál "cserealapként" akarja használni. Oroszország Ukrajna területének csaknem 20 százalékát tartja megszállva.

A kelet-ukrajnai Pokrovszk katonai hatóságai az orosz csapatok közelsége miatt sürgették pénteken a civilek kimenekítésének felgyorsítását.

Dick Schoof holland miniszterelnök pénteken kijelentette: Hollandia azután is változatlanul támogatja Ukrajnát, hogy Németország ukrán állampolgárokat gyanúsít az Északi Áramlat gázvezetékek ellen 2022 szeptemberében elkövetett szabotázsakció végrehajtásával.

https://hvg.hu/vilag/20240815_Nordstream-Eszaki-Aramlat-Wall-Street-Journal

Krzysztof Gawkowski lengyel miniszterelnök-helyettes, a digitalizációért felelős miniszter pénteken a Polsat lengyel televíziónak nyilatkozva tagadta, hazugságnak nevezte és orosz dezinformációnak tudta be azt az állítást, miszerint Lengyelországnak bármi köze lett volna a szabotázsakcióhoz. Előzőleg August Hanning, a BND német hírszerzés volt főnöke azzal vádolta meg Varsót, hogy együttműködött ebben az ügyben Ukrajnával.

Csütörtökön Ukrajna is teljes képtelenségnek nevezte, hogy Kijev állna a Balti-tengeri robbantások mögött.

Háború Ukrajnában

2022 óta tart az orosz-ukrán háború. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.

Hozzászólások