Az ENSZ Emberi Jogi Hivatala közölte, hogy a gázai háború elmúlt fél évében az általa beazonosított halálos áldozatok közel 70 százaléka nő és gyermek volt. A hivatal elítélte a nemzetközi humanitárius jog alapelveinek szisztematikus megsértését.

A nemzetközi szervezet 8119 halálos áldozatot tudott azonosítani. Az immár 13 hónapja folyó háborúban a palesztin egészségügyi hatóságok 43 ezerre teszik a halálos áldozatok számát.

Az ENSZ szerint az áldozatok életkori és nemi megoszlása „a nemzetközi humanitárius jog alapvető elveinek, köztük a megkülönböztetés és az arányosság elvének szisztematikus megsértésére utal” – áll a 32 oldalas jelentést kísérő nyilatkozatban.

A jelentés szerint a nemzetközi jog „példátlan” szinten sérül, ami „háborús bűncselekmények és más lehetséges atrocitások” elkövetésével kapcsolatos aggályokat vet fel.

„Alapvető fontosságú, hogy a nemzetközi jog súlyos megsértésére vonatkozó vádakkal kapcsolatban hiteles és pártatlan igazságügyi szervek révén kellő elszámolásra kerüljön sor, és hogy eközben minden releváns információt és bizonyítékot összegyűjtsenek és megőrizzék” – mondta Volker Turk, az ENSZ emberi jogi főbiztosa.

Az izraeli haderő azt állítja, ügyel arra, hogy ne essen baja a gázai civil lakosságnak. Az IDF számításai szerint minden egyes megölt terrorista harcosra körülbelül egy civil jutott, így szerintük az áldozatok megoszlásának aránya eltér az ENSZ által hangsúlyozott 70 százaléktól. A nő és gyermek áldozatokat a Hamásznak tulajdonítja Izrael, mondván, a palesztin fegyveres csoport civil létesítményeket használ „élő pajzsként”.

Az ENSZ szerint a magas szám nagyrészt annak tudható be, hogy Izrael sűrűn lakott területeken vet be fegyvereket, bár megjegyzi, hogy néhány halálos áldozatot a palesztin fegyveres csoportok által elvétett lövedékek is okozhattak.

A jelentés szerint az igazolt áldozatok 44 százaléka gyermek, 26 százaléka pedig nő volt. Az öt és kilenc év közötti korosztály volt a leginkább érintett. Az áldozatok mintegy 80 százaléka lakóépületekben, sűrűn lakott környéken található ingatlanokban vesztette életét – tette hozzá az ENSZ.

A szervezet szerint a palesztin fegyveres csoportok sűrűn lakott területekről harcolnak és támadnak a célpont jellegének figyelembevétele nélkül, ami a jelentés szerint hozzájárult a halálos áldozatok magas számához.

Az ENSZ szerint október első két hetében nem érkezett élelmiszersegély a gázai terület északi részére, ami arra késztette az Amerikai Egyesült Államokat, hogy ultimátumot intézzen Izraelhez, hogy november 12-ig növelje a segélyeket, különben a katonai támogatás egy részének elvesztését kockáztatja.

Izrael 2023. október 7. után indította el az azóta is dúló katonai offenzíváját a Hamász ellen, miután a terrorszervezet váratlan támadást intézett a zsidó állam ellen, melyben 1200 ember halt meg és 251 túszt hurcoltak el Gázába. (Az október 7-i események során nem 70 százalék volt a civilek aránya, hanem szinte kizárólag fegyvertelen embereket öltek meg.)

A nemzetközi jog szerint az IDF-nek minden csapás előtt mérlegelnie kell, hogy az megfeleljen a katonai szükségesség-arányosság elvének, és rendszerint előre jelzik, hogy hol várható csapás. Ennek ellenére a Hamász előszeretettel létesít katonai infrastruktúrát (raktárakat, vezetés-irányítási pontokat) civil célpontok mellé, vagy alá. A nemzetközi jog által védettnek tekintett civil célpontokat katonai célra használni épp úgy nem lehet, mint azokat támadni.

A gázai háború nemzetközi jogi vonatkozásairól itt írtunk bővebben: