Starmer: 20 ország csatlakozhat a tettre készek koalíciójához

Sir Keir Starmer, az Egyesült Királyság miniszterelnöke szerint mintegy 20 ország érdekelt abban, hogy csatlakozzon az Ukrajna megsegítését célzó tettre készek koalíciójához – számolt be a BBC. A nagyrészt európai és a Nemzetközösség országai közé tartozó csatlakozók nem mindegyike küldene feltétlenül csapatokat, de néhányan egyéb támogatást nyújthatnának – véli a Starmer.

Az Egyesült Királyság és Franciaország által vezetett tervet a brit miniszterelnök terjesztette elő a vasárnapi londoni csúcstalálkozón, amelyen 18 európai és kanadai vezető vett részt. A megállapodás célja az lenne, hogy fenntartsa a tűzszünetet Oroszország Ukrajna elleni háborújában.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerint egy ilyen lépés „nem engedhető meg”, mert az a NATO tagjainak „közvetlen, hivatalos és leplezetlen részvételét jelentené az Oroszország elleni háborúban”.

Kijev most próbálja helyrehozni kapcsolatait Washingtonnal, miután az Egyesült Államok szünetelteti az Ukrajnának nyújtott katonai segélyt és a hírszerzési információk megosztását, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt tárgyalóasztalhoz ültesse.

Sir Keir Starmer egy merseyside-i védelmi cégnél tett látogatása során kijelentette, hogy nagy hiba lenne azt gondolni, hogy „most már csak arra kell várnunk, hogy Ukrajna és Oroszország között létrejöjjön a megállapodás”, amelyet Donald Trump amerikai elnök állítólag megpróbál közvetíteni.

A brit miniszterelnök szerint döntő fontosságú lenne, hogy „ha lesz megállapodás – és nem tudjuk, hogy lesz-e –, akkor megvédjük azt”, ami annyit jelent, hogy Ukrajnának „a legerősebb pozícióban kell lennie”.

A brit miniszterelnök azonban hangsúlyozta, hogy a védelmi tervet „az Egyesült Államokkal közösen kell elkészíteni… az Egyesült Államokkal és európai partnereinkkel való együttműködés képessége az, ami már 80 éve fenntartja a békét”.

Az Egyesült Királyság és Franciaország egy hónapos tűzszünetet javasolt „a levegőben, a tengeren és az energetikai infrastruktúra elleni” csapásokat, amit a nyugati országok koalíciója támogatott, de Oroszország elutasította. Az Egyesült Királyság vasárnap 1,6 milliárd font (760 milliárd forint) értékű rakétamegállapodást jelentett be Ukrajnának, és most újabb megállapodást kötött az angol-amerikai Anduril biztonsági céggel, hogy Ukrajnát fejlettebb támadó drónokkal lássa el – emeli ki a lap.

„Az Egyesült Királyság már több mint 10 ezer drónt biztosított az ukrán fegyveres erőknek, amelyek létfontosságúnak bizonyultak az orosz csapatok előrenyomulásának megzavarásában és a frontvonal mögötti állások megcélzásában”ó” – fogalmazott John Healey brit védelmi miniszter.

„A lefoglalt orosz vagyonból származó 2,26 milliárd font értékű kölcsönnel, valamint a múlt héten Ukrajnának bejelentett 1,6 milliárd font értékű légvédelmi rakétával az Egyesült Királyság továbbra is vezető szerepet vállal Ukrajna tartós békéjének biztosításában” – tette hozzá.

Az ügylet keretében Kijev modern Altius 600m és Altius 700m rendszereket kap (amelyeket arra terveztek, hogy egy területet megfigyeljenek, mielőtt az oda belépő célpontokra csapást mérnének), hogy segítsék az orosz agresszió leküzdését a Fekete-tengeren.

A bejelentés azután jött, hogy az USA közölte, leállítja a hírszerzési információk megosztását Ukrajnával, ami egyes aggodalmak szerint hatással lesz Ukrajna képességére, hogy nyugati fegyvereket hatékonyan használja, és megfosztja a bejövő fenyegetésekről szóló pontos információktól.

Egyértelmű és közvetlen veszély

A brüsszeli rendkívüli védelmi EU-csúcsot megelőzően Ursula Von der Leyen 800 milliárd eurós európai védelmi csomagot javasolt.

A Bizottság elnöke kijelentette, hogy „Európa egyértelmű és közvetlen veszéllyel néz szembe, ezért Európának képesnek kell lennie arra, hogy megvédje magát, ahogyan Ukrajnát is olyan helyzetbe kell hoznunk, hogy meg tudja védeni magát, és így a tartós és igazságos béke létrejöhessen”.

Törökország csütörtökön jelezte, hogy szerepet vállalhat a békefenntartó erőfeszítésekben, míg Micheal Martin ír miniszterelnök azt mondta, hogy az ír csapatok részt vehetnének a békefenntartásban, de nem vetnék be őket semmilyen „elrettentő erőben”.

Anthony Albanese ausztrál miniszterelnök szintén azt mondta, nyitott arra, hogy csapatokat küldjön Ukrajnába békefenntartóként.

Csütörtökön Oroszország elutasította az ukrajnai ideiglenes tűzszünetre vonatkozó felhívásokat, majd Marija Zakharova külügyminisztériumi szóvivő újságíróknak azt nyilatkozta: „Szilárd megállapodásokra van szükség a végleges rendezésről. Mindezek nélkül bármiféle haladék teljesen elfogadhatatlan.”