szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Támaszpontokat azonban nem fognak építeni egy friss megállapodás szerint.

Panama engedélyezi az amerikai csapatok telepítését a csatornához közeli zónákban és a csatorna mellett – derült ki a panamai kormány által csütörtökön közzétett kétoldalú megállapodásból, amely azonban kizárja a katonai támaszpontok létrehozásának lehetőségét.

A Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter és panamai kollégája, Frank Abrego által aláírt megállapodás kimondja, hogy az amerikai hadsereg és az Egyesült Államok által bérelt katonai magáncégek “használhatják az engedélyezett helyszíneket, létesítményeket és kijelölt területeket kiképzésre, humanitárius tevékenységekre (…) és gyakorlatokra”. A hároméves és megújítható megállapodás szerint a létesítmények a panamai állam tulajdonát képezik, és a két ország haderőinek “közös használatára” szolgálnak.

Pete Hegseth egy panamai sajtótájékoztatón kijelentette, hogy a két ország által rendszeresen végrehajtott közös védelmi gyakorlatok “lehetőséget adnak egy olyan katonai bázis újraindítására, ahol amerikai csapatok” tevékenykednek. Ugyanezen a sajtótájékoztatón panamai kollégája, Frank Abrego azonban hangsúlyozta: “Nem fogadhatunk el katonai bázisokat vagy védelmi létesítményeket”.

Az amerikai csapatok panamai jelenléte érzékeny kérdés a közép-amerikai országban, mivel arra az időszakra emlékeztet, amikor az Egyesült Államoknak katonai bázisokkal rendelkező enklávéja volt ott, mielőtt 1999-ben átadta volna a csatornát a panamaiaknak.

Donald Trump amerikai elnök megválasztása után kijelentette, hogy szeretné “visszavenni” az Egyesült Államok által épített Panama-csatornát, amit állítása szerint most Kína irányít, és annak a lehetőségét sem zárta ki, hogy katonai erővel szerezze meg azt. Erre reagálva a csatornát felügyelő hatóság helyettes vezetője, Ilya Espino de Marotta közölte, a csatornát 100 százalékban panamaiak irányítják, nincs kínai vezetése, majd Panama elnöke, José Raúl Mulino egy hónapja közölte, a nemzete méltóságát sérti, hogy az amerikai elnök arról beszélt, hogy az Egyesült Államok visszaszerzi a Panama-csatornát.

Trump szóban már Putyin szintjén van, de mégis mit akar Grönlandtól, Kanadától és a Panama-csatornától?

A megválasztott amerikai elnök nem zárja ki, hogy katonai eszközökkel szerezzen meg a három kiszemelt területből kettőt, az USA északi szomszédját pedig gazdasági nyomásgyakorlással kényszerítené az 51. állammá. Donald Trump a harcias megnyilvánulásai alapján annyira veszi komolyan a határvonalakat, mint az Ukrajnát “nácítlanító” Oroszország, bár arra szerencsére kevés az esély, hogy az amerikai hadsereg bármely országot lerohanja.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!