Soron kívül menedékjogot ad a Trump-kormányzat többtucatnyi fehér bőrű dél-afrikainak, akik azt állítják, hogy diszkrimináció éri őket a hazájukban.

A The New York Times megjegyzi: Donald Trump amerikai elnök gyakorlatilag minden menekültügyi eljárást befagyasztott azok számára, akik a háború és éhezés elől menekülnek olyan helyekről mint Szudán, vagy a Kongói Demokratikus Köztársaság, ugyanakkor zöld utat ad az Egyesült Államokba annak a dél-afrikai fehér kisebbségnek, amely korábban a brutális apartheid rendszert létrehozta és fenntartotta.

A dél-afrikai repülőtéri hatóság közlése szerint vasárnap 49-en szálltak fel az Egyesült Államok által finanszírozott repülőjáratra, amely Johannesburgból oda vitte a menekültként elismert dél-afrikai fehéreket, akik azt állítják, hogy nem kapnak munkát, és erőszaknak vannak kitéve a bőrszínük miatt. Az USA-ban a menekültügyi eljárás gyakran évekig húzódik, most viszont mindössze három hónap telt el azóta, hogy Trump aláírta a befogadásukról szóló rendeletet.

A johannesburgi reptéren várakozó családokat vasárnap újságírók próbálták kérdezni, de ők azzal hárították el az érdeklődést, hogy az amerikai nagykövetség felszólította őket, ne álljanak szóba a médiával.

A menekültek jogaiért küzdő szervezetek mellett a dél-afrikai kormány és az ottani közvélemény is bírálta az amerikai kezdeményezést mondván, gúnyt űz abból a menekültügyi rendszerből, amelynek feladata a legkiszolgáltatottabbak segítése lenne. Még a fehér dél-afrikaiakat képviselő aktivisták között is voltak, akik azt mondták, jobban örülnének, ha Trump abban segítene, hogy az otthonukban boldoguljanak.

Dél-afrikai tisztviselők az ország lejáratására irányuló politikai próbálkozásnak minősítették, hogy Trump fehérellenes diszkriminációnak állítja be az apartheid által teremtett faji egyenlőtlenségek felszámolására irányuló intézkedéseket. Ám az országba több évszázada érkezett európai gyarmatosítók leszármazottai között vannak, akik szerint a kérdés túlmutat a politikán. Az 52 éves Jaco van der Merwe azt mondta, „egyetlen épeszű fehér ember sem maradna ebben az országban”, de ő és felesége még nem kapott választ az Egyesült Államoktól menedékkérelmükre.

Az amerikai külügyminisztérium márciusban azt közölte, hogy több mint nyolcezer menedékkérelmet kaptak dél-afrikai fehérektől. Azt nem tudni, hogy a most befogadott 49 emberen után mikor érkeznek újabbak az Egyesült Államokba.

A The New York Times megjegyzi: az apartheid idején a fekete dél-afrikaiak nem birtokolhattak jó minőségű termőföldeket, és a mai napig szinte minden nagyüzemi gazdálkodó fehér. Miközben a fehér bőrű dél-afrikaiak a lakosságnak csak nagyjából 7 százalékát teszik ki, ők birtokolják az ország területének körülbelül felét kitevő területeket. A fehér dél-afrikaiak körében jóval nagyobb a foglalkoztatottság, és jóval kisebb a szegénység aránya, és magasabb béreket élveznek, mint a feketék.

A dél-afrikai kormány földújraosztásra irányuló erőfeszítései nagyrészt kudarcot vallottak, aminek oka többek közt a korrupció, a fekete gazdálkodók pénzügyi lehetőségei és az, hogy a fehérek nem hajlandók önként eladni a földjeiket. Idén Cyril Ramaphosa dél-afrikai elnök aláírt egy jogszabályt, amely lehetővé teszi a kormánynak, hogy kártérítés nélkül sajátítson ki magánterületeket. Bár jogi szakértők szerint a kisajátításokra kivételes esetekben, szigorú bírósági felülvizsgálat mellett kerülhet sor, a fehérek attól tartanak, hogy elveszik tőlük a földjeiket. Bár erre eddig nem került sor, Trump februárban azt állította közösségi oldalán, hogy a dél-afrikai kormány földeket koboz el.