Tóta W. Árpád
Tóta W. Árpád

Vajon miért áll fideszesnek egy mai magyar fiatal? Fácánvadászatért és lézerblokkolóért. Nem Orbán a példakép, hanem Lázár.

Volt számomra egy lappangó tanulsága az önkormányzati választásnak, amelynek semmi köze nincs az eredményhez. Arcokhoz annál inkább. Láttam őket szórólapokon, plakátokon, aztán pörögtek az arcaik a választási műsorban. Nem a polgármesterek, hanem azok a fiatal, kezdő politikusok, akik fideszes önkormányzati képviselők akartak lenni.

Nem állítom, hogy mind gyanús, rosszarcú alak lenne, és azt sem, hogy pofára meg tudnám mondani ismeretlen helyi jelöltekről, hogy fideszesek-e. De hát oda van írva a nevük mellé. És őket ez szemmel láthatóan nem zavarja. Ami felveti a kérdést, hogy mi a motivációjuk. Mi viszi rá őket arra, hogy 2014-ben ehhez a párthoz csatlakozzanak?

Nem mentség, csak magyarázat, amikor már a gyerek keresztnevéből látszik, hogy odahaza úgynevezett „jobboldali” „hagyomány” uralkodik. Valójában posztmodern divathullám, amelynek tartozéka a nagy-magyarországos matrica a csomagtartón, meg az is, hogy a gyereküket Butykosnak keresztelik, lehetőleg több egyháznál is. De ez még nem kötelezné őket. Lehet egy fiatalnak annyi szebb ambíciója.

Nem tartozéka viszont ennek a szubkultúrának semmilyen eszme. A lelkesedés érthető lehetett még tíz éve is, aztán lassan oszlásnak indult, lekopott a lólábakról, és még azokon is cirill betűs a patkó. Még Szijjártó Péterről is elhiszem, hogy pislákol benne valami elvnek, nagy gondolatnak az emléke, abból az időből, amikor beállt altányérnyalónak. De arról, aki ma választ így pályát, már nem tudom elhinni.

Ma már nincs mit szeretni azon, amit csinálnak. Szembeköptek már minden szöveget és szlogent, amióta hatalomra jutottak. Sokat beszéltek a szabadságról és szolidaritásról akkoriban. Mindkettőért lehet lobogni. Mostanra ugyanezek az arcok azt hirdetik, hogy coki, se szabadság, se szolidaritás.

Aki politikusnak áll, az nyilván nem hiszi azokat a primitív hazugságokat, amit a pórnépnek szánnak. Tudja, hogy Magyarország úgy általában nem teljesít jobban. Legfeljebb egy szűk réteg előtt nyíltak komolyabb lehetőségek, a többiek meg szívnak, mint a torkosborz.

Na és ő abba a szűk rétegbe szeretne tartozni.

Inkább gyártaná az ilyen hazugságokat, mint hogy jóllakjon velük.

Ez az egyetlen elképzelhető oka annak, hogy ezek a srácok és lányok beneveztek a Fideszbe. Az ő szempontjukból ugyanúgy érthető, mint az Angliában szerencsét próbáló pizzafutár vagy programozó döntése. Annyival ügyesebb, hogy a kivándorlóknak muszáj megtanulni angolul, akinek viszont bejön a politikai vonal, az még az adóhivatal elnöke is lehet nyelvvizsga nélkül.

Kurvajó buli, haver! Máshol egy nyamvadt diplomát nem adnak ki nyelvvizsga nélkül, itt meg a határ a csillagos ég. És nem tudsz lebukni! Fűszoknyában, kőbaltával odamész az amcsi nagykövetségre, így mutatkozol be, és nem kapsz egyest. Tutibb még a HÖK-nél is. És semmit nem kell teljesíteni, csak hülyeségeket beszélni kitartóan, azt is megmondják, hogy mit. Aztán fogod a lézerblokkolós terepjáródat, hasbarúgod a zebránál a profot, és felkérdezed: na most dumáljál, öreg, ide a szemembe! Kinek jött be az élet?!

Mondom, logikus pályaválasztás, ráadásul ez tényleg nemzeti hagyományunk. Nem minden tehetségtelen, buta vagy lusta magyar fiatal fogadja el, hogy segédmunkás legyen a munkaalapú társadalomban, ebből a rejtett erőforrásból jut a kormánypártnak is. Ez az utánpótlásuk.

Mi másért jönnének, ha nem a zsákmányért?

Nem Orbán Viktor már a bálvány, akire felnéznek ezek a nagyravágyó fiatalok. Nekik ő legfeljebb tiszteletre méltó veterán harcos, aki egy ideje lemaradt a világtól, de nem bántjuk, mert egyrészt még haraphat, másrészt a 49-HALÁL korosztályban még mindig ő a lagzilajcsi.

A példakép most már Lázár János. És egyáltalán nem azért, amit mond a világról, Magyarországról, bármiről, hanem mert csudálatosan megél belőle, hogy ezeket előadja. Még csak arra se kell vigyáznia, hogy ne bukjon le, ne hazudjon teljesen átlátszóan, egyszerűen azt csinál, amit akar, és annyival autózik, amennyivel akar. Lássuk be, vonzó ez az életmód a könnyelmű ifjúság számára. Lehet, hogy veszélyesebb jelenség ez még a gengszterrepnél is.

Sokan megtalálták a számításukat az önkormányzati választással, és ma már aktívan építik tovább a karrierjüket. Valószínűleg most is frissen megválasztott, nyiladozó újfideszesek tanakodnak pályázatok megszervezésén és megnyerésén, a várható hasznon, és az abból vásárolható vagyontárgyakon. Nem látszik akadály az álmaik megvalósulása előtt.

Csak egy: ők maguk. Néhányan kihullanak majd, mások megerősödnek, növekedésnek indulnak, és velük a lakásuk is. Addigra az MTA kijelenti, hogy léteznek ilyen biolakások, amelyek a vagyonbevallások ütemére összehúzódnak és kitágulnak. Aztán polgármesterek, államtitkárok lesznek, és amikor néha elgondolkodnak azon, miért is mentek politikusnak, akkor az önérdeken kívül nem fog eszükbe jutni semmi. Ez lesz az alapélményük, nem a ruszkik haza meg az őszödi beszéd. Egy darabig még győzködik magukat, hogy a prolik úgyse látnak át a szitán, darálják a nyelvvizsga helyett megtanult hiszekegyet nemzetről meg keresztény erkölcsről. Aztán lebuknak, megbuknak, mert ilyen gondosan kiválogatott banda kormányzásra nem lesz képes. Hiszen már most is ott vannak a csúcson a leghülyébbek, akik nem értik, miért nem ír rájuk senki az iwiwen.

Minél biztosabb boldogulást jelent önmagában az, ha valaki fideszes, és minél kevésbé jelent ezen kívül bármi mást, annál súlyosabb a kontraszelekció. Annál biztosabb, hogy jellemroncsok kezére kerül a nagy mű, és elherdálják részegen. Sajnos az evolúció lassan dolgozik. Mégis csodálatra méltóak fékjei és ellensúlyai.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!