Bár a legtöbben az egész napot otthon töltik s így az energiafogyasztásunk is nőhet, a mostani helyzet lehetőséget is ad arra is, hogy új, zöldebb szokásokat honosítsunk meg. Az Energiaklub és a GreenDependent Intézet szakértői osztották meg velünk tippjeiket, hogy mire figyeljünk a négy fal között, hogy spóroljunk a felhasznált energiával.
A vadászat, az állattenyésztés és az, hogy világszerte egyre többen élnek városban, mind csökkentették a biodiverzitást. Ezzel jelentősen nőtt az esélye az olyan, állatról emberre terjedő járványok kitörésének, mint a koronavírusé.
Miközben oxigénért és élelemért szűrik a tengervizet, bizonyos tengeri állatok, így például a szivacsok és a kagylók ki tudják szűrni a vírusok részecskéit.
A klímaváltozás hatásainak megfékezése érdekében fontos, hogy áttérjünk a megújuló energiára, ez azonban sok faj fennmaradását veszélyezteti. A megújulóenergia-létesítmények többségét ugyanis Nyugat-Európában és fejlődő országokban is természetvédelmi területeken építették.
Bár ilyen fertőzésről még nem tud senki, környezetmérnök kutatók arra hívják fel a figyelmet, hogy a SARS-CoV-2 vírus vízben napokig is fertőzhet, és onnan a levegőbe is juthat a vírus.
Viszont figyelni kell arra is, hogy Afrikában vannak olyan alacsony jövedelmű, vidéki közösségek, ahol emberek milliói függnek a vadállatoktól. Amíg nincs megfelelő alternatíva nekik, addig fennmarad a veszélye, hogy a vadállatokkal illegálisan fognak kereskedni – véli az ENSZ biodiverzitásért felelős igazgatója.
Étkezés, vásárlás, közlekedés vagy akár az otthonunk energia- és vízhasználata – számtalan tényezőn múlik, mekkora az ökológiai lábnyomunk. Tudja meg kérdőívünkből, hogy mennyire szennyező, vagy mennyire jár jó úton.
Megvesszük-e a bolti tisztítószereket? Feladjuk a csomagolásmentességet? Felülírja-e a higiénia az egyszerhasználatos csomagolóanyagok elutasítását? Négy zöld életmódot folytató segítségével arra kerestük a választ, hogyan hat a hétköznapjainkra és a fenntartható törekvésekre a koronavírus miatti helyzet.
Az előzetes számítások szerint 5 százalékkal, de akár még annál is nagyobb mértékben csökkenhet a világon a szén-dioxid-kibocsátás. Örülni azonban egyelőre még korai.
Az óceánvíz melegedése miatt bizonyos bálnafajok egyre gyakrabban "rátévednek" a hajózási útvonalakra táplálékkeresés közben, ami jelentősen növeli a halálos kimenetelű összeütközések kockázatát a vízi járművek és a tengeri emlősök között.
A tudósok szerint még van esélyünk megmenteni a Földet: tudatos döntések sorozatával az évszázad második felére karbonsemlegessé tehetjük a bolygót.
Több napon keresztül mértek szélsőségesen magas maximális és minimális hőmérsékletet az Antarktisz Casey kutatóállomásán. Január közepén 9,2 Celsius-fok is volt.
Míg sokan kiadásként tekintenek a körforgásos gazdaságra való átállásra, a nemzetközi tapasztalatok alapján növekszik a cég profitja egy ilyen projekttel.
Meg kellene szüntetni a húsipart az ökológiai lábnyoma miatt? Tudjuk majd etetni az egyre növekedő népességet? Vladimir Rakhmanin-nal, az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) főigazgató-helyettesével a táplálkozás és a mezőgazdaság jövőjéről beszélgettünk.
Az EU feladta a harcot, bukásra kárhoztatjuk magunkat – Greta Thunbergtől a Greenpeace-ig zöld aktivisták ehhez hasonló kritikával illetik az Európai Bizottság március 4-én bemutatott uniós klímatörvény-tervezetét, amely nem határozott meg 2030-as kibocsátási célokat. A bizottságnak emellett szembe kell néznie a progresszív tagállamok kritikájával is, tucatnyi ország vezetői sürgetnek magasabb kibocsátás-csökkentési célokat, és azok mielőbbi elfogadását – a bizottság őszi terveivel szemben – legkésőbb júniusban szükségesnek tartják. De jöhet kritika a lemaradó országoktól is, amelyeknek a klímatörvény a későbbiekben alighanem legtöbb politikai vitát kiváltó pontja fáj majd, mely szerint a bizottság felhatalmazást kapna, hogy kötelezően követendő ajánlásokat szabjon a később meghatározott célok teljesítésében elmaradó tagállamok számára. A kétsebességes Európa szelleme a klímavédelemben is egyre láthatóbb. Elemzés.
Nem is tudjuk, mennyi élelmiszerrel vihetünk be a szervezetünkbe antibiotikumot. Nemcsak az átláthatóságot biztosítja, de kritikus szerepet tölthet be a kitörő járványok, élelmiszerfertőzések és az élelmiszerbiztonság terén is a blockchain alapú nyomon követés, amelyben világszerte élen egy jár egy magyar cég.
