Egyre hevesebb hirtelen esőzések és az egész országot sújtó aszály: Magyarország is a bőrén érzi a klímaváltozást. A túl sok és a túl kevés víz is probléma, és ez nemcsak a mezőgazdaságot, de a lakosok mindennapjait is egyre súlyosabban érinti. A probléma kezelésére több hazai településen természetes vízmegtartó megoldásokat építenek ki, amelyek mintaként szolgálhatnak egész Európában.
Európa legnagyobb gazdasága példát mutat a világnak: a kemény lobbiharc közepébe csöppent német kormány végül olyan gazdasági mentőtervet fogadott el, amely a „zöld újjáépítés” felé viszi az országot. Fejlesztik például a tömegközlekedést, és csak a hibrid és elektromos járművek vásárlói kapnak ártámogatást.
Ez csökkentheti az élelmiszerpazarlást is.
Benedek az állatkertben kapott új esélyt az életre a környezetvédelem világnapján.
Az Európai Számvevőszék új jelentése szerint a közös agrárpolitikának (KAP) nem sikerült visszafordítania a biológiai sokféleség évtizedek óta tartó romlását, aminek egyik fő oka továbbra is az intenzív gazdálkodás.
Januártól sem avart, sem kerti hulladékot nem lehet majd elégetni sehol az országban. Eddig az önkormányzatok szabályozhatták ezt.
Sokkal nagyobb az esélye, hogy alacsony testsúllyal jönnek világra a csecsemők, ha az édesanyjuk a terhesség alatt gáz- és olajkutak közelében él. Az alacsony születési súly sajnos számos egészségügyi problémához vezet.
Visszalépés a korábbiakhoz képest a kedd este benyújtott, egyszer használatos műanyagokra vonatkozó törvényjavaslat: végül nem tiltanák sem a nejlonzacskókat, sem a zöldséges-pékárus műanyag zacskókat. Utóbbinál ráadásul még a termékdíj is elhanyagolható lesz.
A világhírű főemlőskutató és a környezetvédő szerint az étkezési szokásainkat is radikálisan át kell alakítanunk, hogy megakadályozzunk egy következő világjárványt.
Munkaközösség, lakásszövetkezet, építőközösség, kollektíva – ismerősen csenghetnek ezek a retró kifejezések, melyeket a közösségi lakhatási mozgalom hozna vissza a köztudatba. A spanyolviasz újbóli feltaláláshoz más hozzávalók is kellenek, például a fenntarthatóság – meg persze az, hogy e közösségek elődeik többségével szemben most önként és dalolva szerveződnek.
A szennyezésért felelős vállalat szóvivője szerint is túl korai még felbecsülni a károk mértékét.
Milyen szemmel érdemes megnézni befektetés előtt egy céget a 21. században? Mondunk három betűt: ESG. Vélemény.
A világ egyik legnagyobb ékszercége 2025-re karbonsemlegessé szeretne válni. Az ékszereik 70 százaléka már most is újrahasznosított aranyból és ezüstből készül.
Elégtelennek tartják és jelentősen változtatnának a hazai klímatörvényen a szakmai szervezetek, amelyek szerint nagyon úgy tűnik, hogy Magyarországon nem lesz zöld helyreállás a koronavírus-válság után.
A világ legritkább főemlősfaja, a hajnani gibbon egy hímét és egy nőstényét fedezték fel.
Csak 2016-ban és 2017-ben pusztult el a tavalyinál több érintetlen erdőség.
Mentorporgramra írt ki közbeszerzést a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány, megvan a nyertes.
A napos órák számában is kiemelkedő a belga tavasz, a hétvégén megdőlhet a 2011-es abszolút rekord.
Ismert emberek százai gondolják úgy, tévedés azt hinni, hogy a koronavírus-járvány előtti életünk normális volt. Új időszámítás kell – mondták Magyarországon is a nemzetközi kezdeményezéshez csatlakozó magyar színészek, aktivisták és kutatók. Szépnek szép ugyan ez a gondolat, de mit jelenthet a gyakorlatban? Hogy alakítsuk át az életünket a járvány után? Induló cikksorozatunkban a nyilatkozat magyar kutatóit fogjuk erről kérdezni. Először Tosics Iván városkutató és szociológus ad tippeket.
