Zhvg
A világ egyik legsürgetőbb problémája a környezet védelme, a klímaválság, a fenntarthatóság. Ezekre nekünk különös figyelmet kell fordítanunk, ezért kiemelt helyen is kell kezelnünk. Innen új alrovatunk címe is: Zhvg.
A kókusztej egyik legnagyobb exportőrének számító délkelet-ázsiai országban a PETA állatvédő szervezet szerint makákókkal szedetik a kókuszdiót a magasra nőtt pálmákról. Thaiföld 2019-ben 12,3 milliárd baht (122,7 milliárd forint) értékű kókusztejet exportált, ezen belül 2,2 milliárd bahtnyit (21,9 milliárd forintnyit) az Európai Unióba és Nagy-Britanniába.
A PETA aktivistái nyolc, állatokat foglalkoztató kókuszfarmra látogattak el, amelyeknek munkatársai elmondták, hogy két nagy belföldi kókusztejtermelőnek szállítanak be. Ezek Aroy-D és Chaokoh néven forgalmazzák termékeiket, amelyek az egész világon megvásárolhatók. A farmokon méltatlan körülmények között kihasználják az állatokat a szervezet vizsgálata szerint: naponta 10 ezer darab kókuszdiót hoznak le a fákról az állatok.
Majommunka-mentességet igazoló címkével kell ellátni Thaiföldön a kereskedelmi forgalomba kerülő kókuszdiót a jövőben, miután állatvédők a makákók kizsákmányolásával vádolták meg a helyi kókuszipart, és egyes amerikai, brit és holland áruházláncok levették polcaikról a thaiföldi kókuszdiót.
A botrány nyomán a thaiföldi kormány a héten bejelentette, hogy a jövőben kóddal teszik visszakövethetővé, hogy az adott kókusz olyan farmról származik, amely nem alkalmaz majmokat a termés betakarítására. A szervezet ázsiai divíziójának pénteki adatai szerint több mint 15 ezer európai üzlet döntött úgy, hogy nem vásárol többé thaiföldi kókuszterméket a PETA által feltárt visszásságok miatt. Arról nincs hír, hogy a lépés mennyire veszélyezteti a helyi termelők megélhetését.
Jurin Laksanawisit thaiföldi kereskedelmi miniszter mindazonáltal visszautasította az állatvédők vádjait, és azt állította, hogy a kókuszszedő makákók nem alkotják a kókuszipar gerincét, hanem főként turisztikai attrakciót jelentenek, és nem bántják őket. Mint elmondta, a termelők beleegyeztek abba, hogy címkével azonosítsák a farmokat annak érdekében, hogy bizonyítható legyen, nem használják ki a majmokat a termés begyűjtésére.
Különbség van aközött, hogy a majmokkal a hagyományok vagy a turisták miatt szedetik le a kókuszt és aközött, hogy ipari méretű kókuszbetakarításnál használják őket. Nem jövedelmező ipari szinten használni a majmokat. Vannak sokkal hatékonyabb és jövedelmezőbb eszközök és módszerek a kókuszdió szüretelésére – fejtette ki a miniszter.
Laksanawisit szerint a majommunka nagyon ritka az iparágban. A miniszter meghívta a külföldi diplomatákat, importőröket és állatvédőket, hogy amint lecseng a koronavírus-járvány, nézzék meg közelebbről a kókusztermelő farmokat.
A PETA szerint azonban a majomtrénerek egészen mást mondanak. A Thaiföld déli részén lévő Ban Loong Nan majomkiképző-központban dolgozó 64 éves Somchai Duangmunta elmondta, hogy a majmok a régió ipari méretű kókuszdió-termelésében is nagyon elterjedtek.
Tulajdonképpen a majmoktól függünk, mivel a kókuszpálmák nagyon magasak. Nehéz sarlóval leszedni a diót – mondta.
Az emberek ezen a területen generációk óta élnek együtt a majmokkal. Apirat Kongsompong, a thaiföldi hadsereg vezetője szerint a majmok kókuszdiószedésre való használata régi helyi szokás, amelyet meg kellene őrizni. Hozzátette, hogy nem alkalmazzák az állatmunkát olyan nagy mértékben, mint ahogyan azt a PETA jelentette.
A Kókusztermelők Szövetségének elnöke, Nukul Luk-In szerint a kókuszszedők hosszú póznákon elhelyezett vágóeszközökkel szedik a diókat, csak akkor vetik be a majmokat, ha azzal nem érnek el egy nagyon magasan lévő termést.
