Az Energiaklub, a Klímastratégia Intézet 2050, a Levegő Munkacsoport, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a WWF Magyarország arra kéri a magyar kormányt, hogy álljon ki az igazságos és zöld helyreállítás, illetve az Európai Zöld Megállapodás alapelvei mellett és a közérdeket képviselje minden platformon, ahol napirendre kerül a járvány utáni helyreállítás és az arra szánt források elköltése.

A fenti szakmai szervezetek az illetékes hazai döntéshozóknak, Varga Judit igazságügyi miniszternek, Perényi Zsigmond, európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkárnak, továbbá Palkovics László miniszternek és Kaderják Péter államtitkárnak küldtek ma nyílt levelet. Ebben támogatják azokat a felhívásokat, amelyeket a zöld helyreállítás (green recovery) szellemében tett közzé többek között 17 EU tagállam kormánya, az Európai Parlament képviselői, a Római Klub, tudósok és nem kormányzati szervezetek, 200 üzleti és politikai képviselő, valamint energiaipari vállalatok.

Az Európai Tanács is arra szólította fel az Európai Bizottságot, hogy készítsen egy gazdasági helyreállítási tervet, amely magában foglalja a zöld átmenetet. Ezekhez a törekvésekhez csatlakoznak most a hazai szervezetek is. Arra kérik az Európai Unió és Magyarország szakpolitikai döntéshozóit, hogy mind uniós, mind nemzeti szinten a fenntarthatóságnak megfelelő, a lakosság jóllétét középpontba helyező helyreállítási-válságkezelési terveket dolgozzanak ki. Ez különösen a következőket jelenti:

• Lépjenek fel határozottabban a biológiai sokféleség csökkenése és az éghajlatváltozás ellen (uniós, nemzeti és nemzetközi szinten) az Európai Zöld Megállapodásban bejelentett célok, stratégiák és törvények végrehajtása, megerősítése révén, hogy az Európai Unió erőforrás-felhasználása csökkenjen.

• A magas széndioxid-kibocsátással járó és egyéb szennyező ágazatok (például az intenzív mezőgazdaság) csak a környezeti és éghajlati célkitűzésekhez való igazodásuk függvényében kaphassanak forrásokat. Nem szabad vészhelyzeti mentesítést vagy adófizetői mentőcsomagot kínálni a jelentős szennyezéssel járó, illetve nem életképes iparágak számára, ezeknek ugyanis nincs jövőjük a holnap fenntartható gazdaságában.

• A cégeknek, vállalkozásoknak nyújtott állami támogatásokat, kölcsönöket és egyéb közvetlen vagy közvetett támogatásokat szigorú feltételekhez kössék, azokat az EU-nak és a tagállamoknak nyomon kell követnie és ellenőriznie. Például ahhoz, hogy a kedvezményezettek valóban klímabarát, fenntartható kezdeményezésekre és zöld, fenntartható munkahelyek teremtésére, megtartására összpontosítanak-e.

• A köz- és magánbefektetéseket a helyreállítás során az EU fenntarthatósági befektetési kritériumrendszerének kell vezérelnie, hogy a környezetszennyezőkről a zöld ágazatokra való áttérés üteme felgyorsuljon. A pénzügyi politika fenntarthatóvá válását fel kell gyorsítani, valamint ki kell zárni a klímagyilkos, környezetszennyező pénzügyi gyakorlatokat.

• EU-szinten szüntessék meg a légiközlekedés adókedvezményeit, és az EU ellenőrizze, hogy a tagállamok valóban tervezik és kivezetik-e a közvetett és közvetlen fosszilis támogatásaikat.

• Az EU ígéretének megfelelően jelentős zöld helyreállítási alapot kell létrehozzon, amely az összes rendelkezésre álló uniós pénzügyi eszközzel (beleértve a többéves pénzügyi keretet és annak programjait, új alapokat, az európai stabilitási mechanizmus felhasználását és az úgynevezett „eurókötvények” tervét) támogatja a zöld és igazságos helyreállítást. Ez az alap forrása lehetne az átfogó épületfelújításoknak, a fosszilis energia megújulókkal való lecserélésének, illetve az erőforrásokat nem túlhasználó, karbonsemleges gazdaságba való átmenet beruházásainak.

• Ennek keretében indítsanak nagyszabású lakossági épület-felújítási programot. Ez egyszerre növeli a foglalkoztatást, mérsékli a kibocsátásokat, tartósan csökkenti a rezsit, és az épületek komfortfokozatát is növeli.