Kőporral hintenék be a földeket, hogy megkössék a szén-dioxidot

A tudósok szerint rövid távon így lehetne megakadályozni a legjobban a szén-dioxid légkörbe kerülését, amíg a fosszilis tüzelőanyagok égetésével le nem állunk. Ráadásul a legnagyobb kibocsátó országokban rejlik a legnagyobb potenciál az eljárásban.

  • hvg.hu hvg.hu
Kőporral hintenék be a földeket, hogy megkössék a szén-dioxidot

Zhvg

A világ egyik legsürgetőbb problémája a környezet védelme, a klímaválság, a fenntarthatóság. Ezekre nekünk különös figyelmet kell fordítanunk, ezért kiemelt helyen is kell kezelnünk. Innen új alrovatunk címe is: Zhvg.

Ha kőporral hintenék be a földeket, az évente 2 milliárd tonna szén-dioxidot vonna ki a levegőből.

A Nature magazinban megjelent tanulmány szerint ez ráadásul megegyezik Németország és Japán kibocsátásával. A módszer kulcsa a kémiai reakció: a lebontott kőrészecskék néhány hónapon belül karbonáttá kötik az üvegházhatású gázokat. A kutatók szerint számos előnye van az eljárásnak, ami egyébként egyszerű és nagyszerű: egyébként is több farmer szórja be mészkőporral a földjeit, ez ugyanis csökkenti a savasodást, és növeli a talaj termőképességét, így rutinszerűen lehetne alkalmazni a kőporral szórást.

Arra is kitértek, hogy a legjobb kő a szén-dioxid megkötésére a bazalt, ráadásul ez a leggyakoribb kő a Földön. Továbbá a cement és acélgyártás során is jelentős kőpor-mennyiség keletkezik.

A kutatók azt is kihangsúlyozták, hogy a legnagyobb szennyező országokban, így Kínában, az Amerikai Egyesült Államokban és Indiában van a legnagyobb potenciál a módszerben, mivel nagy kiterjedésű földekkel rendelkeznek, és relatív meleg az éghajlat, ami felgyorsítja a kémiai reakciókat.

A bazaltban lévő kalcium és magnézium köti meg egyébként a szén-dioxidot, a kovasav, a kálium és a vas pedig pótolja a föld tápanyagait, ezek ugyanis gyakran hiányoznak az intenzíven művelt földekből. Az így keletkező karbonát pedig egyszerűen belemosódhat az óceánokba, a végén mészkővé alakul.