Banánfa rostjából készült szövettel veszik fel a harcot a műanyagszennyezéssel a Fülöp-szigeteken, ebből az anyagból készítenek ugyanis maszkokat. A helyi gyártók termékei iránt duplájára nőtt a kereslet – adta hírül a Bloomberg.

Az abakarostot több mindenre is használják: a japán bankjegyeket is abból készítik, de teafilterek anyagát is adja és a Mercedes-Benz is használja az autóiban. Ugyanolyan strapabíró, mint a poliészter, ám néhány hónap alatt lebomlik. 2017-es adatok alapján a Fülöp-szigetekről származik a világon használt abaka 85 százaléka.

A cikk idéz egy ENSZ-adatot is, amely szerint a koronavírus miatt a kétszázszorosára – 166 ezer milliárd dollárra – nőtt idén az egyszer használatos maszkok piaca. A gyártók egyelőre vonakodnak biológiai úton lebomló anyagokból gyártani az eszközöket, amíg nem bizonyosodik be, hogy ugyanolyan hatásosak, mint a hagyományosak.

A Fülöp-szigeteki tudományos és technológiai intézet első vizsgálata azonban arra az eredményre jutott, hogy az abakapapír vízállóbb, mint a hagyományos N95-ös maszkok, és az anyag apró rései is megfelelnek az amerikai egészségügyi hatóságok előírásainak, így megszűrik a veszélyes részecskéket.

Bár az abaka drágább, mint a műanyag, egyre többet rendelnek belőle a maszkgyártók a helyi vállalkozóktól. Problémát jelent azonban, hogy a helyi termelők – a kormányzati támogatás hiányában – közel sem tudnak annyit előállítani, mint amennyire igény volna.