A koronajárvány miatt lassabban éltük fel éves erőforrásainkat

A koronajárvány miatt lassabban éltük fel éves erőforrásainkat

Utolsó frissítés:

Szerző:

szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

A koronavírus-járvány kevés pozitív hatásainak egyike, hogy az emberiség nem élte fel olyan hamar a bolygó éves erőforrásait.

A közép- és kelet-európai országok ökológiai lábnyoma többé-kevésbé változatlan maradt 2019-hez képest, ezért a tavalyhoz képest több mint három héttel későbbre, augusztus 22-ére esik idén a túlfogyasztás világnapja, vagyis az a dátum, amikorra a Föld lakossága elhasználja a bolygó egyéves erőforrásait – olvasható a Természetvédelmi Világalap (WWF) közleményében. A szervezet szerint az emberiség ökológiai lábnyomának zsugorodása a koronavírus-járvány miatti korlátozások közvetlen következménye. Magyarország tavalyhoz hasonlóan idén is június 14-én érte el a túlfogyasztás napját.

A globális ökológiai lábnyom hirtelen zsugorodása ugyanakkor messze elmarad attól a mértékű változástól, amelyre szükség van a fenntarthatóság két alappillérének, az ökológiai egyensúlynak és az emberek jólétének biztosításához.

A Global Footprint Network szerint tavaly július 29-ére esett a túlfogyasztás világnapja. Az idei dátum azt tükrözi, hogy az emberiség ökológiai lábnyoma 9,3 százalékkal csökkent a január 1-je és a túlfogyasztás világnapjának aktuális dátuma közötti időszakban az előző év azonos periódusához képest, ami a koronavírus-járvány miatti korlátozások közvetlen következménye.

A történelmi zsugorodás – az 1970-es évek elején megkezdett mérések óta ez volt a legnagyobb elmozdulás a túlfogyasztás napjában egyik évről a másikra – hátterében álló két legfőbb tényező a fakitermelés és a fosszilis tüzelőanyagok égetéséből származó szén-dioxid-kibocsátás visszaesése.

Az emberiség jelenleg 1,6-szor gyorsabban használja fel a bolygó erőforrásait, mint ahogy az ökoszisztémák regenerálódni képesek, vagyis úgy élünk, mintha 1,6 Föld állna rendelkezésünkre.

Az európai országok közötti jelentős eltérések ellenére egyetlen állam működése sem éri el a fenntartható szintet. Irene Lucius, a WWF közép- és kelet-európai részlegének vezető munkatársa szerint Európa hosszú távú stabilitását, biztonságát és jólétét kizárólag egy egyebek között a párizsi klímaegyezményt és a fenntartható fejlesztési célokat is magába foglaló európai zöld megállapodással és zöld megújulással lehet biztosítani.

A túlfogyasztás világnapjának évente öt nappal való kitolásával – ennek elősegítésére indult a #MoveTheDate kezdeményezés – az emberiségnek már 2050 előtt sikerülne elérnie, hogy csak annyi erőforrást használjon fel, amennyi ténylegesen meg tud újulni egy év alatt.

Hozzászólások