Hagyományosan az őszi időszak annak is az ideje, hogy vegyük a túrabakancsunkat és a hátizsákunkat, és útnak induljunk. Az elmúlt időszakban – nemcsak amiatt, mert például tömegrendezvények nem lehettek, vagy mi magunk kerültük inkább a nagyobb fertőzési kockázattal járó helyzeteket – sokan indultak útnak itthon a természetbe, feltöltődni.

Ilyenkor bár nem szándékosan, de kárt is tehetünk a természetben, sokszor olyan dolgokkal, amiről nem is gondolnánk. Így cikkünkben olyan megszívlelendő tanácsokat gyűjtöttünk össze, amelyek segítségével a lehető legkisebbre csökkentheti az utazása és ott tartózkodása ökológiai lábnyomát, és amelyekkel igazi, felelős ökoturistává válhat.

AFP / PATRICK PLEUL

"Bár a pandémiának kevés pozitív hozadéka van, az mindenképpen ide tartozik, hogy a magyar lakosság felfedezte a saját országát, a közeli hegyeket és kiránduló célpontokat. Sokkal több időt töltöttek a természetben, a világjárványból fakadó, kényszerű bezártság, az utazási nehézségek és a szabad mozgást szűkítő jogszabályok miatt" - mondja Mártonné Máthé Kinga, a Magyar Természetjáró Szövetség (MTSz) marketingkommunikációs igazgatója. A szövetség terepi tapasztalatai is azt mutatják, és tavaly ősz óta, a honlapjaik iránti kimutatható érdeklődés növekedéséből is arra tudnak következtetni, hogy olyan célcsoportok és társadalmi rétegek is megjelentek az erdőkben az elmúlt másfél évben, akik eddig sosem jártak a zöldben itthon. Így már ahhoz is elkélhet a segítség, hogy mit vigyünk mindenképpen magunkkal.

A hirtelen jött érdeklődés miatt két feladata lett a nonprofit szervezetnek: az első egyfajta tudásátadás, leginkább az "új" természetjárók számára, hiszen nekik meg kell ismerniük az erdei viselkedés írott és íratlan szabályait. „Nem mindenki volt olyan szerencsés, hogy családja vagy az iskolai tanárai révén otthonról hozzon tudást arról, hogyan is kell az erdőben járni, mi az erdei etikett, mit szabad és mit nem szabad tenni, ha kirándulunk” – teszi hozzá az igazgató.

Másrészt az MTSz fontosnak érezte a látogatómenedzsment kérdését is. Így a kevésbé ismert, eldugott, de gyönyörű kirándulási úti célokat többet és jobban promótálta, mint korábban, hiszen a túlzsúfoltság elkerülése fontos eleme a fenntartható turizmusnak. „Külön aloldalt hoztunk létre például a legnépszerűbb hazai túratervező oldalon, a természetjáró.hu-n, hogy a fővárosi és környékbéli ismeretlen célpontokat összegyűjtve alternatívát nyújtsanak a »mindig a Normafához« kirándulóknak” – javasolja Máthé Kinga.

AFP / JEFFREY GROENEWEG

Hozzátette azt is, hogy a turistautak jelzésrendszerének megismerése és megértése sem velünk született képességünk, ezért fontos, hogy a tapasztalt és gyakorlott természetjárók átadják az ezzel kapcsolatos tudásukat is: ebben a cikkben gyűjtötték össze például, mit kell tudnunk a természetjárók számára biztonságot jelentő turistajelzések jelentését, logikájáról.

Máthé Kinga szerint azt az alapelvet kellene mindenkinek szem előtt tartania, hogy a természet mindenkié, nem mindegy, hogyan bánunk vele. A zsúfoltság elkerülése érdekében a tudatos, gondosan megtervezett túrázásra is jóval több figyelmet célszerű szerinte fordítani. „A közösségi közlekedés használata, a megfelelő erdei belépési pont kiválasztása és az ismeretlen, de érdekes kirándulóterületek felfedezése is ennek a szemléletnek a része” – mondja.

Ide tartozik még szerinte a már szinte megszokott, de "vidd haza a szemetedet" gondolkodásmód elterjesztése is, amit nem lehet elégszer ismételni. „Az MTSz közreműködésével zajló erdei infrastruktúra fejlesztéseknél ma már az erdei szemetesek számát direkt csökkentjük, mert így arra ösztönözzük a természetjárókat, hogy az a szemét, amit a hátizsákjukban haza tudnak vinni, az otthon szelektíven gyűjthető és így újrahasznosítható. Ellentétben az erdei szemetesben hagyottal, azokat ugyanis sokkal ritkábban tudják üríteni és az erdei kis-, és nagyobb állatok azokat felborogatva önmaguk számára káros élelmet találnak bennük, és fertőzést vagy betegséget is okozhatunk így, akaratunk ellenére” – mutat rá, miért nem kellene egyáltalán, semmilyen, még lebomló, szerves hulladékot sem hagynunk az erdőkben.

MTI / Jászai Csaba

Az erdei szemetelés visszaszorítása nem egyszerű feladat az MTSz szerint. „Évek, évtizedek óta harcol minden szereplő, aki a turistautak fenntartásában, karbantartásában részt vesz, legyen az erdőgazdaság, önkormányzat vagy épp egy civil szervezet. Számtalan hasznos kezdeményezés született ennek érdekében, és érezhetően egyre egyértelműbb a fiatal korosztály számára is: a szemetelés nem menő, nem trendi, sokkal inkább ciki” – mondja. „Ugyanakkor a turistautakon egyértelműen érezhető, hogy a lakott területekhez közeledve több a szemét. A városlakók még mindig lomtalanítási területnek használják az erdő szélét” – teszi hozzá.

Az erdei etikett része és egy íratlan szabály például, hogy köszönjünk: „Az udvarias és a hazai természetjárásra mindig is jellemző gesztus a köszönés az erdőben. A szembe jövő túratársunknak és nekünk is jól esik, ha a turistaúton ránk köszönnek. Halkan, de kedvesen így tudunk egy nagy családba tartozni és tisztelni a másik kirándulót is” – magyarázza Máthé Kinga.

Hasonlóan fontos szerinte a négylábú túratársakkal való helyes kirándulás, ahol szintén a jól (nem) ismert társasági szabályokat kell csak alapul vennünk: a kutyát pórázon sétáltassuk az erdőben és az ürülékét lehetőség szerint szedjük fel. Ugyanúgy, mintha egy utcai kiruccanásra mentünk volna le a kutyánkkal. A kutyás túrázás szabályait itt gyűjtötték össze.

AFP / JENS KALAENE

„Egy jól nevelt túrázónak tudni illik még az erdei termések, mezei virágok hazavitelének mikéntjéről is, vagy az őzgidák be(nem)fogadásáról, az erdőbe kivitt, komposztálhatónak hitt kerti falevelekről is” – teszi hozzá.

A Magyar Nemzeti Parkok is összegyűjtött még hasznos tanácsokat, amiket egy felelős ökoturistának célszerű betartania, akár egy fél-, vagy egynapos kirándulás alkalmával:

• Ne térjünk le a kijelölt ösvényekről: ennek betartására nemcsak azért van szükség, hogy ne tévedjünk el, hanem azért is, hogy ne meneküljenek el az állatok, akik megszokták, merre mennek az emberek és az is előfordulhat, hogy járatlan úton éppen egy ritka növényt taposunk le.
• Öltözzünk rétegesen, és lehetőleg ne feltűnő színekbe, mert ez szintén elriasztja csak az állatokat, akiket elvileg megfigyelni érkeztünk.
• Ne hangoskodjunk! Így se másokat, se az állatokat nem zavarjuk meg.
• Használjuk megpihenésre a kijelölt kilátóhelyeket és pihenőket: ezeket ott és úgy alakították ki, hogy az erdőben élő állatokat a legkevésbé zavarjuk. Ugyanez igaz a sátorozásra is: csak kijelölt helyen tegyük!

A Csodahelyek.hu is összegyűjtötte, mire ügyeljünk még, ha felelősségteljesen kirándulnánk. Emléknek ne az erdőből vigyünk valamit haza: gondoljunk bele, ha mindenki csak egyetlen bogyót, gombát, ágacskát vagy virágot vinne haza magával. Ha mindenáron haza akarunk vinni valamilyen emléktárgyat, vásároljunk inkább helyi kézművesektől.

MTI / Jászai Csaba

Eszünkbe se jusson tüzet gyújtani, azon kívül, ami erre kijelölt hely és időszak.

A Backroads.com cikke azt is kihangsúlyozta, hogy még véletlenül se etessük az állatokat, bármilyen barátságosnak is tűnnek, és ne dobáljunk szét élelmiszert sem, mert könnyen lehet, hogy olyan állat találja meg és fogyasztja el, aminek nem szabadna. Egyfelől mi is megsérülhetünk, ha az állat például megkap bennünket, másfelől rossz szokásokat vehetnek így fel, és gondoljunk arra is, hogy ezzel rontjuk az esélyeit azzal kapcsolatban, hogy egyedül túléljen a természetben.