„Egy szénerőművünk van, ez a Mátrai: a kapacitáspótlástól és az előkészítéstől függően reményeink szerint már 2025-ben, de legkésőbb 2030-ban befejeződik a szénalapú energiatermelés Magyarországon. A Mátrai helyére gázerőmű, napelempark és hulladékégető épül. Ebből a háromból ugyanannyi, vagy még több energiát állíthatunk elő, mint a mostani szénüzemű erőműben, sokkal környezetbarátabb módon” – mondta Áder János az Indexnek adott interjúban. A köztársasági elnököt elsősorban környezetvédelmi témákról kérdezte a portál, de szóba került az ENSZ 26. klímakonferenciája, illetve most kezdődő Planet 2021 Fenntarthatósági Expó és Világtalálkozó, amit Budapesten rendeznek.

A 26. klímacsúcsot értékelve Áder János azt mondta, „az a kérdés, hogy a pohár félig tele van, vagy félig üres. Én inkább a kritikusok közé tartozom, igaz, a várakozásaim sem voltak olyan ambiciózusak, mint amit néhányan megfogalmaztak.” Úgy folytatta, „az egyik pozitívum, hogy megállapodás született az Egyesült Államok és Kína delegációi között, bár a két nagyhatalom sok kérdésben továbbra is egymásnak feszül, de folytatják a klímatárgyalásokat.”

(…) Szintén biztató, hogy létrejött az erdőkoalíció: a több mint száz aláíró szándéka szerint 2030-tól csak annyi fát termelnek ki, amennyit telepítenek. Csendben kérdezem, miért kell ezzel 2030-ig várni?”

Áder a Nemzetközi Energiaügynökség véleményével ért egyet, amelyben több alkalommal leírták, hogy a párizsi klímacélok atomenergia használata nélkül nem érhetők el. „A paksi atomerőművet az egyik legbiztonságosabbnak tartják Európában: bízzunk a negyven éve, generációról generációra halmozódó tudásban, amivel egy új erőművet is kellő biztonsággal üzemeltethetünk” – mondta.

Áder szerint az előállított áramunk 70 százaléka már most szén-dioxid-mentes, ennek kétharmadát az atomenergia, egyharmadát a megújuló energiaforrások biztosítják. „Paks 2 megépülésével és a naperőművi kapacitás tervek szerinti növelésével 2030-ra az áramtermelés több mint 90 százaléka szén-dioxid-mentes lesz. Könnyebb lenne eljutni a párizsi célokig, ha más országok is itt tartanának”.

Megtettek mindent, amit lehet, de amit kellett volna, az nem jött össze - mérlegen a glasgow-i klímacsúcs

Lett nyilatkozat, de felpuhították. Láthatóvá teszik a konkrét eredményeket, de az eddigi vállalásoknak még nincs hatása. India ugyan majdnem megtorpedózta az egyezményt, mégis tett egy jelentős vállalást, az EU viszont saját súlyához képest szerényen szerepelt - így értékelte a COP26-ot a Green Policy Center.

Az államfő megosztotta, hogy a közlekedés kibocsátása Magyarországon nagyobb ütemben növekedett, mint az uniós átlag, és ennek jelentős részét az átmenő forgalom teszi ki. „A tömegközlekedésben a dízel járművek cseréje elektromosra valamelyest csökkenti a kibocsátást, de nagy kérdés, hogy mi történik az árufuvarozással: a kamionos szállítás egy részét a vasútra kell terelni, az elektromos meghajtású kamionok hatótávolságának növelése azonban egyelőre komoly kihívás”.

Áder szerint klímaügyben „eddig is többet tettünk, mint a legnagyobb kibocsátók”. Azt mondta, „(…) tesszük a dolgunkat, de a lehetőségeink arra, hogy a globális célt elérjük, meglehetősen korlátozottak a méretünknél és a kibocsátásunknál fogva, és ez nem önfelmentés”.

A Fertő-tavi gigaberuházásról és a Velencei-tó helyzetéről szólva Áder János azt mondta,

a Fertő-tavi beruházás részleteit kevésbé ismerem, a Velencei-tóra vonatkozó javaslatcsomag véglegesítése zajlik, november vége a határidő. A szakértők alapos munkát végeztek, helyszíni bejárással és tudományos anyagok tanulmányozásával javaslatokat tesznek, ezt hamarosan nyilvánosságra hozzuk.”

Ezután a kérdés után az is szóba került, hogy Ádernek hamarosan lejár a mandátuma. Arra, hogy mit tervez majd az ezt követő időszakban, az államfő azt mondta, „(…) az alapítvány révén lesz lehetőségem arra, hogy foglalkozzak a környezetvédelemmel. Lesz módom kamatoztatni az elmúlt években összegyűlt tapasztalatokat. Az alapítványnál jó csapatot sikerült összetoborozni, sok szakértő szívesen dolgozik velünk, és bőven vannak megoldásra váró feladatok. Ez elegendő munkát ad nekem ahhoz, hogy az aktív nyugdíjas éveket a köz számára is hasznosan tudjam tölteni”.