A Balaton történetében először bizonyosodott be, hogy jelen vannak benne különféle mikroműanyagok, ráadásul gyógyszermaradványok is kötődhetnek hozzájuk – közölte a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE).

Azt írták, az ökoszisztémákban megjelenő mikroműanyag-terhelések az utóbbi évtizedben egyre nagyobb aggodalomra adnak okot, ezek a parányi polimerek ugyanis akut és krónikus hatásokat okozhatnak az algákban, illetve gerinctelen és gerinces szervezetekben is. Az is egyre nyilvánvalóbb, hogy a mikroműanyagok felületéhez emberi eredetű szennyező anyagok – például gyógyszermaradványok, policiklusos aromás szénhidrogének és növényvédőszerek hatóanyagai – is hozzákötődhetnek, és ez tovább erősítheti a toxikus hatásukat, valamint a feldúsulásukat az élő szervezetekben és a táplálékláncban.

A MATE Akvakultúra és Környezetbiztonsági Intézet, az ELKH Balatoni Limnológiai Kutatóintézet és az Eurofins Analytical Services Hungary Kft. szakemberei hétfajta polimertípust azonosítottak az 50-100 mikrométeres mérettartományban, ezek közül a polipropilén- és a polietilén-szemcsék voltak a leggyakoribbak. Típustól függetlenül 1000 literenként átlagosan 5,5 fordult elő belőlük, ami hasonló a más európai tavakban mért értékekhez.

Igazolni tudta a kutatócsoport azt is, hogy a polisztirol és a polietilén önmagában, illetve egyes fogamzásgátló-maradványokkal együtt viselkedési és biokémiai változásokat okoz a nagy vízibolha egyedeiben.