Robotkarjaival válogatja a hulladékot egy mesterséges intelligenciát alkalmazó szerkezet a norvégiai Skienben. A majd tíztonnás robot mindezt alacsony, óránként 10 kW-os energiafogyasztás mellett teszi, zajszintje pedig 80 decibel – a teljesítménye persze ennél is előnyösebbnek tűnhet: a Zenrobotics karjai és szenzora segítségével óránként hatezer tételt képes különválasztani, az pedig a gyártó szerint tulajdonképpen végtelen, hányféle anyagot képes felismerni.

Nem ez az egyetlen, a mesterséges intelligenciát alkalmazó innováció, amelyet az elmúlt években a hulladékgazdálkodásban kifejtettek. Ezek a megoldások annál is inkább nagy segítséget nyújthatnak az egyes cégeknek, településeknek, mivel egyelőre nem tűnik úgy, hogy a hulladék csökkentése reális cél lenne. Sőt: 2050-re a globális hulladékmennyiség elérheti a 4 milliárd tonnát, a 2016-os mennyiség kétszeresét. Ennek hátterében a városiasodás és a fogyasztói szokások változása áll, ezeknél – például a csomagolóanyagok csökkentésével, az egyszer használatos anyagok visszaszorításával – csupán korlátozni lehet a növekedést. Ám mivel a keletkező hulladékok háromnegyede valamilyen módon újrahasznosítható, a hulladék kezelésében, a körforgásos gazdaság erősítésében érdemes keresni a hatékony megoldást.

Ez pedig sok esetben „okos”, és ezt sokféleképpen lehet elképzelni, ezek közül mutatunk be ötöt.

Okos szemétkukák

A szelektív hulladékgyűjtés egyik nagy problémája az, hogy az emberek nem feltétlenül jól alkalmazzák. Ezen a problémán segít a lengyel Bin-e fejlesztése, amelynek lényege az, hogy a klasszikusan reciklálható háztartási hulladékot maga a kuka válogatja szét. A cég állítása szerint a mesterséges intelligencia 92 százalékos pontossággal dolgozik – valljuk be, aki már látott a papírszemetesbe dobált nejlonzacskót, tudja, ilyen találati aránya az embereknek sincs mindig.

A kuka azonban nem áll meg a válogatásnál, a szortírozott hulladékot össze is nyomja, nagyobb helyet biztosítva. A két művelet együtt 80 százalékkal csökkenti a hulladékkezelés költségét.

Hasonló összenyomást biztosítanak az Ecube kukái, ráadásul a művelethez napkollektorok biztosítják az energiát.

Mennyiségjelző szenzorok

A szemétszállítás időpontja településenként, ingatlantípusonként változó ugyan, de egy helyen mindig ugyanabban az időpontban érkeznek a kukásautók. De mi van akkor, ha addig nem telik meg a szemetes?

A hulladék szintjét jelző szenzorok abban segítenek, hogy a hulladékkezelő cégek számára automatikusan jelzik, mikor van rájuk szükség. Egy idő elteltével pedig az adatokból már előre kiszámítható lesz, milyen sűrűn kell mondjuk egy nagyobb céghez kiszállni, vagy akár a városi szemeteseket kiüríteni.

Nemcsak a kukák telítettségét lehet szenzorokkal mérni, de a kukásautókét is. Ez megint csak a szemétszállítás gyakoriságának beállításában segít, hosszabb távon pedig a települések költségeit csökkenheti az utak megfelelőbb kialakításával.

MI recikláló robotok

A Zenroboticshoz hasonló elven működő szerkezetek lényege az, hogy szenzoraik felismerik, robotkarjaik pedig szétválogatják a meghatározott anyagú, kategóriájú hulladékokat. Az emberi munka kiváltása hosszú távon komoly segítséget jelenthet a cégeknek, ráadásul sokkal pontosabb szelekciót tesz lehetővé, beleértve veszélyes hulladékok gyűjtését is.

Pneumatikus csőrendszer

Némileg drágább megoldás a kukák összekötése csővezetékekkel, amelyeken sűrített levegővel szállítható a begyűjtött hulladék egy föld alatti tartályig, vagy akár a szeméttelepig. A svéd Envac cég dolgozott ki egy ilyen megoldást, ahol a háztartási vagy az utcai szemét egy közös gyűjtőbe áramlik, a szemétszállító járműnek pedig nem kell minden egyes háznál megállni, elég ha egy helyről szippantja fel a föld alatt összegyűjtött hulladékot.

Applikációk

Azoknak, akik egy pillanatra sem tudják elengedni a mobiljukat, egy alkalmazás is segíthet a hulladékkezelésben. Több amerikai városban elérhető például már olyan app, amely megmutatja, mikor érkezik felénk legközelebb kukásautó, de ezeken keresztül lehet megrendelni akár veszélyes hulladék vagy nagy mennyiségű szemét, például építési törmelék elszállítását is.

Ezek inkább kényelmi szolgáltatások, de létezik olyan applikáció is, amely emellett segít a hulladék csökkentésében, méghozzá úgy, hogy a feleslegessé vált – egyébként szemétre kerülő dolgokat – az emberek ki tudják cserélni egymás között.

A szolgáltatás leginkább a gyorsan romló élelmiszerek, de akár a megunt ruhák, használati tárgyak esetén lehet érdekes. Ezek cseréjét igyekszik előmozdítani az Olio. A fejlesztők szerint ma hétmillió ember által használt alkalmazásban gyakorlatilag minden, a háztartásban szükségessé vált dolgot fel lehet ajánlani akár pénzért, akár ingyen, és a közösségen belül megszervezhető a fizetés és a tárgyak átadása egyaránt.