Schmitt Pál lánya vezeti az augusztus 19. és 27. között megrendezendő, budapesti atlétikai világbajnokság úgynevezett fenntarthatósági programját.

„A szelektív hulladékgyűjtés, a faültetések és a zöld közlekedés mind része a programunknak, de fontos az is, hogy milyen környezeti örökséget hagyunk hátra. A Nemzeti Atlétikai Központ területe például a versenyek után egy fás-ligetes szabadidős parkká alakul át, amit a nagyközönség ingyen használhat” – nyilatkozta a Borsnak Schmitt Petra.

A lap szerint a plágiumbotrányba belebukott egykori köztársasági elnök lánya, aki korábban Floridában kapott konzuli posztot, evidens választás volt a pozícióra, mivel már a 2002-es müncheni atlétikai Eb rendezésében is részt vett, illetve már a tavalyi budapesti vizes vb-n is ő volt a fenntarthatósági vezető.

Egy korábbi cikkben Schmitt Petra azzal is elbüszkélkedett, hogy a 2023-as vb-re több mint 200 milliárd forintból felhúzott stadionban számos modern környezetvédelmi megoldás valósult meg: ilyen például a geotermikus fűtési és hűtési rendszer, vagy az energiatakarékos világítás.

Ha minden a tervek szerint halad, akkor a létesítmény 2024-ben (tehát a világbajnokságot követő évben) akár meg is kaphatja a nemzetközi BREAAM fenntarthatósági minősítést.

Az atlétikai vb idején pedig egy „zöld zónába” is várják a szurkolókat, ahol fenntarthatósági aktivitásokban, játékokban vehetnek részt, és megnézhetik a kiállító partnerek szemléletformáló anyagait és előadásait.

A világelitbe került Magyarország azzal, ahogyan a sporteseményeink drágulnak

Vasútépítések, gátak és gigantikus informatikai reformok is óriási költségnövekedést tudnak produkálni menet közben szerte a világon, de mindez eltörpül amellett, ahogyan a sportesemények ára elszáll az első tervek bemutatása és a rendezés között. Közgazdászok arra is megtalálták a választ, miért épp a sportnál látunk ilyen extrém áremelkedést, és azt is megmérték, máshol hogyan szállnak el a költségek.