Besült a csodafegyver, sok minden a szemétbe kerül
Az ömlesztett értékesítést a környezetvédelem egyik csodafegyverének tartják a kiskereskedelemben, mert megszüntetheti a rengeteg szemétbe kerülő csomagolást. Ez azonban nem ilyen egyszerű.
A gyorsan forgó bolti termékek (FMCG) franciaországi gyártói egymás után teszik lehetővé termékeik ömlesztett értékesítését, amelyben az előre eldöntött adagokat tartalmazó csomagolás helyett a vásárlók maguk határozzák meg, mennyit vesznek egyszerre egy-egy áruból.
E módszernek nagy jelentőséget tulajdonítanak a kiskereskedelemben, mert megelőzhető vele az irtózatos mennyiségű csomagolóanyag szemétbe kerülése.
A The Conversation magazin azonban ismerteti egy kutatás eredményét, amely szerint e tökéletesnek látszó megoldás a gyorsan fogyó élelmiszerek, háztartási vegyi áruk és más termékek értékesítésénél rosszul működik.
Reviczky Zsolt
Mi a csomagolás szerepe az értékesítésben?
Meg kell óvnia és tárolnia a kell a terméket, megelőzve, hogy károsodjon vagy egy része elvesszen szállítás és raktározás közben.
Részt kell vállalnia a termék marketingjében, márkájának felismerhetőségében, ami színeket és formákat jelent. Emellett információkat kell hordoznia az árukról.
Környezetvédelmi elvárásokat is ki kell szolgálnia főként azzal, hogy korlátozza az értékesítendő termék mennyiségét. Ez megelőzheti annak kidobását.
Szép dolog az elmélet, de mi a gyakorlat?
Az ömlesztett értékesítéssel kapcsolatos kutatás 54 ezzel ezzel foglalkozó menedzser megkérdezésén, 190 közösségi médiában megjelent poszt és 428 olyan fotón alapult, amelyeket az ilyen módon vásárlók készítettek arról, hogyan tárolják otthon a megvásárolt árut.
A két legfontosabb tanulság:
a vásárlók a hagyományos csomagolást igyekeztek lemásolni, felhasználva az abban megszokott tárolóeszközöket;
vagy kitaláltak úgy módszereket és tárolókat, amivel saját ízlésükhöz igazították az termékek otthoni raktározását.
Jellemző módszer, hogy a meglévő csomagolást, például tojástartókat vagy mosószeres flakonokat használnak az emberek, mivel ezek garantáltan praktikusak. Ennek azonban van egy nagy hátulütője. Nevezetesen ahogy a friss csomagolás eltűnik a képből, az azon található releváns információk is eltűnnek.
Mi lesz így a környezetvédelemmel?
Ez több szempontból is gondot okozhat. Egyrészt eltűnnek a szavatossági adatok és a biztonsági tudnivalók. Másrészt a csomagoláson lévő régi információ az új termék betöltésekor megtévesztővé válhat, mert a feledékeny felhasználó azt gondolhatja, hogy a régi szöveg az újabb termékre vonatkozik.
Harmadrészt pedig háttérbe szorulhatnak a higiéniai szempontok, ha például a felhasználó rosszul címkézi fel az otthonában elraktározott termékeket vagy esetleg élelmiszer kerül eredetileg nem ilyesmi tárolására szánt csomagolásba. Így aztán végül a környezetvédelmi funkció nagyban sérülhet.
Ráadásul mivel a megfelelő információ hiányában a feledés homályába merülhetnek egyes termékek felhasználásának szabályai, lehetőségei, a vásárló végül úgy dönthet, hogy inkább a szemétbe hajítja, mint hogy rosszul használja fel azokat.
Az ömlesztett értékesítés kezdeti lendületét elvette a koronavírus-járvány okozta felfordulás, majd magához tért ez a fogyasztási forma. A kiskereskedőknek Franciaországban igazodniuk kell egy ezzel kapcsolatos határidőhöz. Nevezetesen 2030-ra a 400 négyzetméteresnél nagyobb alapterületű áruházaikban 20 százaléknyi teret kell biztosítaniuk a gyorsan forgó termékek ömlesztett értékesítéséhez.
Országos terjeszkedésbe kezd a a világ első spray termékeket újratöltő automatája, a Respray, a tesztidőszakának sikerét követően már 30 Rossmann-üzlet kínálja a rendszert.
A hízelgést és a fenyegetést felváltva alkalmazva szavaztatta meg a republikánusokkal Donald Trump a „gyönyörű” költségvetési törvényt. A jogi kutyulmány minden óvatosságot sutba dobva növeli a deficitet és az államadósságot.