A gyorsan forgó bolti termékek (FMCG) franciaországi gyártói egymás után teszik lehetővé termékeik ömlesztett értékesítését, amelyben az előre eldöntött adagokat tartalmazó csomagolás helyett a vásárlók maguk határozzák meg, mennyit vesznek egyszerre egy-egy áruból.
E módszernek nagy jelentőséget tulajdonítanak a kiskereskedelemben, mert megelőzhető vele az irtózatos mennyiségű csomagolóanyag szemétbe kerülése.
A The Conversation magazin azonban ismerteti egy kutatás eredményét, amely szerint e tökéletesnek látszó megoldás a gyorsan fogyó élelmiszerek, háztartási vegyi áruk és más termékek értékesítésénél rosszul működik.
Reviczky Zsolt
Mi a csomagolás szerepe az értékesítésben?
- Meg kell óvnia és tárolnia a kell a terméket, megelőzve, hogy károsodjon vagy egy része elvesszen szállítás és raktározás közben.
- Részt kell vállalnia a termék marketingjében, márkájának felismerhetőségében, ami színeket és formákat jelent. Emellett információkat kell hordoznia az árukról.
- Környezetvédelmi elvárásokat is ki kell szolgálnia főként azzal, hogy korlátozza az értékesítendő termék mennyiségét. Ez megelőzheti annak kidobását.
Szép dolog az elmélet, de mi a gyakorlat?
Az ömlesztett értékesítéssel kapcsolatos kutatás 54 ezzel ezzel foglalkozó menedzser megkérdezésén, 190 közösségi médiában megjelent poszt és 428 olyan fotón alapult, amelyeket az ilyen módon vásárlók készítettek arról, hogyan tárolják otthon a megvásárolt árut.
A két legfontosabb tanulság:
- a vásárlók a hagyományos csomagolást igyekeztek lemásolni, felhasználva az abban megszokott tárolóeszközöket;
- vagy kitaláltak úgy módszereket és tárolókat, amivel saját ízlésükhöz igazították az termékek otthoni raktározását.
Jellemző módszer, hogy a meglévő csomagolást, például tojástartókat vagy mosószeres flakonokat használnak az emberek, mivel ezek garantáltan praktikusak. Ennek azonban van egy nagy hátulütője. Nevezetesen ahogy a friss csomagolás eltűnik a képből, az azon található releváns információk is eltűnnek.
Mi lesz így a környezetvédelemmel?
Ez több szempontból is gondot okozhat. Egyrészt eltűnnek a szavatossági adatok és a biztonsági tudnivalók. Másrészt a csomagoláson lévő régi információ az új termék betöltésekor megtévesztővé válhat, mert a feledékeny felhasználó azt gondolhatja, hogy a régi szöveg az újabb termékre vonatkozik.
Harmadrészt pedig háttérbe szorulhatnak a higiéniai szempontok, ha például a felhasználó rosszul címkézi fel az otthonában elraktározott termékeket vagy esetleg élelmiszer kerül eredetileg nem ilyesmi tárolására szánt csomagolásba. Így aztán végül a környezetvédelmi funkció nagyban sérülhet.
Ráadásul mivel a megfelelő információ hiányában a feledés homályába merülhetnek egyes termékek felhasználásának szabályai, lehetőségei, a vásárló végül úgy dönthet, hogy inkább a szemétbe hajítja, mint hogy rosszul használja fel azokat.
Az ömlesztett értékesítés kezdeti lendületét elvette a koronavírus-járvány okozta felfordulás, majd magához tért ez a fogyasztási forma. A kiskereskedőknek Franciaországban igazodniuk kell egy ezzel kapcsolatos határidőhöz. Nevezetesen 2030-ra a 400 négyzetméteresnél nagyobb alapterületű áruházaikban 20 százaléknyi teret kell biztosítaniuk a gyorsan forgó termékek ömlesztett értékesítéséhez.
