Egri Fidesz-dzsembori: osztozkodás, Erste-turbulencia és éles bérharc

Marad-e a konfliktusos politika, vagy konszolidációra készüljön a Fidesz? Erről a kérdésről dönthet a két kormánypárt a háromnapos egri frakcióülésén, ahol a képviselők a miniszterelnöktől várják az új irány kijelölését. A hvg.hu által megkeresett kormánypárti politikusok kemény vitára számítanak, mert sokuk elégedetlen az egyetemi keretszámokkal, félti a parlamenti fizetését, a polgármesterek pedig tudni akarják, mi lesz az államosított iskoláikkal és kórházaikkal.

„A parlamenti ülésszak decemberi lezárása óta rengeteg minden történt. Így fordulat állt be a Nemzetközi Valutaalappal és az EU-val folytatott tárgyalásokban is, és mind Orbán, mind Lázár arról beszélt az elmúlt napokban, hogy a párbeszéd időszaka következik. Ennek fényében nyilván iránymutatást várnak a képviselők” – mondta az egyik, a Fidesz-KDNP szerdán kezdődő frakcióülésének menetrendjét ismerő fideszes forrásunk. A hvg.hu által megkeresett kormánypárti politikusok többsége arra számít, a felsőoktatási keretszámok, az iskolák államosítása, a képviselői fizetések, a járások kialakítása és az önkormányzati adósságok kezelésének ügyében lesznek jelentős viták.

A két kormánypárti frakció háromnapos frakcióülésen Egerben vitatja meg a február 13-án kezdődő tavaszi országgyűlési ülésszak programját. A Fidesz és a KDNP képviselői a háromcsillagos Hotel Egerben tanácskoznak, ahol szerdán este zárt ajtók mögött hallgatják meg a miniszterelnök-pártelnök helyzetértékelő-vitaindító előadását. Orbán Viktor ugyanakkor válaszolni fog a képviselők írásban és a helyszínen feltett kérdéseire is, majd a frakciók szakpolitikai kabinetjei a miniszterekkel és államtitkárokkal vitatják meg a kormány törvényalkotási terveit.

A frakcióülést több hetes előkészítő munka előzte meg, információink szerint Lázár János a képviselőcsoport vezetője az utóbbi időben 16 megyét látogatott végig, felkereste és meghallgatta a megyék fideszes országgyűlési képviselőit, és a körútján begyűjtött kéréseket, igényeket az egri tanácskozáson a miniszterelnök elé fogja vinni.

Iránymutatást várnak Orbántól

Az elmúlt napokban több kormánypárti politikus is úgy nyilatkozott, a kabinet szinte minden területen kész engedni az Európai Bizottság és a Nemzetközi Valutaalap elvárásainak, még olyan törvényeket is módosítani fognak, melyekhez decemberben még ragaszkodtak. Orbán Michael Spindelegger osztrák alkancellárral folytatott bécsi tárgyalási után január 20-án azt nyilatkozta, az átmeneti időszak a végéhez közeledik, Magyarország már a konszolidáció időszakába lépett. Lázár pedig a Népszabadságnak adott, hétfőn megjelent interjújában úgy fogalmazott a „külső és belső megszilárdítás időszaka következik”, az MTI-nek azt mondta, „a következő két év a hibák kijavításának ideje lesz”. Martonyi János külügyminiszter egy francia lapnak nyilatkozva azt hangsúlyozta, meg kell erősíteni „a párbeszédet és az együttműködést az ellenzékkel”.

Lázár János - veszélyes precedenst teremtett Fotó: Túry Gergely

A miniszterelnök a keddi évértékelő beszédében viszont már arról beszélt, hogy csak azokkal fog megegyezni, akik partnerek az ország újjáépítésében, de szerinte a Fidesztől balra és jobbra állókkal a szemléletmódjuk és módszereik miatt nehéz egyezkedni, ahogy az Európai Unióban is vannak, akik a 2010-ben választott útról akarják letéríteni az országot.

„Értelmezési keretet várunk a változóban lévő retorikához. Miben engedünk az IMF-nek, miben egyeztetünk az ellenzékkel, mit jelent a konszolidáció a mindennapokban” – mondta egy, az egri tanácskozás menetrendjének kialakításában részt vevő forrás. Egy másik név nélkül nyilatkozó fideszes képviselő szerint ugyan az őszi ülésszakon a frakciófegyelemhez igazodva nyomták a gombot a kormánypártiak, most a többször emlegetett engedékenységét látva többen benyújtanák a számlát, azaz több, eddig a vita elől elzárt kérdést újranyitnának.

Újabb csata a bankokkal

Szinte biztosan előkerül az önkormányzatok adósságának kezelése. „Lázár és az Erste bank hódmezővásárhelyi vitája lavinát indíthat el” – mondta az egyik forrás, aki hangsúlyozta, bár a frakcióvezetővel ért egyet abban, hogy a pénzintézeteknek is részt kell vállalnia a kockázatból, tartani lehet attól, hogy a bankok beleállnak a küzdelemben és a többi településsel szemben is fellépnek. (A frakcióvezető és az Erste vitájáról itt olvashat részletesen.)

A hvg.hu-nak több kormánypárti politikus is azt mondta, a kötvénykibocsátó városok többsége most kezdi a devizahitelek törlesztését, ami az árfolyam-ingadozások miatt komoly pluszterhekkel jár, így valamilyen formában a kormány segítségét kérhetik, vagy legalábbis arra számítanak, hogy a kabinet az ő oldalukra áll a bankokkal szemben. Lázár a múlt hét csütörtökön az Origónak adott interjújában azt mondta, ha az Erste nem enged, akkor kész a törvényhozáshoz és a kormányhoz fordulni segítségért, s bár olyan elképzelést, amit a lakossági végtörlesztésnél alkalmaztak, nem tud elképzelni, azt nem zárta ki, hogy jogszabályban mondják ki, egy bizonyos árfolyam feletti veszteség egy része a pénzintézeteket terheli.

A Fidesz-frakcióból származó információnk szerint a települések és a hitelezők közti szembenállásnak már van egy újabb áldozata, ezért a kérdés biztosan előkerül az egri frakcióülésen. Úgy tudjuk, hogy az egyik fideszes vezetésű település – melynek nevét a frakcióvezetéshez közel álló forrásunk nem árulta el – felszólító levelet kapott a hitelező bankjától, hogy a pénzintézet igen magas árfolyamon (250 forint felett) akarja forintosítani a város svájcifrank-alapú fejlesztési hitelét. „Óriási a felháborodás a polgármesterek körében, biztos kibukik majd az ügy” – mondta az esetről konkrétumok nélkül beszámoló forrásunk.

Matolcsy jóslataira kíváncsiak

„Bármennyire nehéz az eladósodott városok helyzete, azt nehezen tudom elképzelni, hogy az egri ülésünk ugyanúgy zárul, mint a szeptemberi hajdúszoboszlói. Nem lesz még egy végtörlesztéses bejelentés” – mondta a nagyobbik kormánypárt egyik parlamenti képviselője, arra a kérdésünkre, hogy vállalnak-e egy újabb konfliktust a bankokkal.

Többen úgy vélték, az IMF-tárgyalások előtt nagy hiba lenne egy, a végtörlesztéshez hasonló vita a bankokkal vagy a mögéjük ismét beálló Európai Bizottsággal. Ugyanakkor a frakcióban nagy várakozás előzi meg Orbán szerdai beszédét, ugyanis a miniszterelnök keddi évértékelőjében ismét arról beszélt, hogy a kormánya nem adja fel a 2010-ben elkezdett politikáját, ha kell, folytatja a küzdelmet a külső és belső nyomással szemben. „Nyilván sokan kíváncsiak, mit ígért januárban Barrosónak Viktor, melyik törvényeket módosítjuk a tavaszi ülésszakon, egyáltalán hogyan viszonyulunk a negyedévente ellenőrzésre érkező IMF-hez, hogyan befolyásolja ez a politikánkat” – mondta az egyik, neve elhallgatását kérő parlamenti képviselő.

„Legalább ennyire fontos, hogy a kormányzati oldal mondjon már valamit arról, mikor indul be a gazdasági fejlődés, mit tesz ennek érdekében a gazdasági tárca” – mondta egy másik képviselő, aki szerint most már elvárható, hogy a választási ciklus végéig legyen forgatókönyv.

Az ellenzékkel való egyezkedésről, illetve a frakcióvezető erre vonatkozó ígéreteiről több képviselő is azt mondta, kétellyel fogadták a frakcióban a bejelentést, mert hiába hangsúlyozta Lázár, hogy több törvényt is készek módosítani, a végső szót úgyis Orbán mondja ki, aki az évértékelő beszédében jelezte, sem a Fidesztől balra, sem a jobbra állókkal nem érdemes tárgyalni.

Orbánnak ismét meg kell harcolnia Hoffmannért

A hvg.hu által megkeresett fideszes politikusok úgy vélik, nemcsak az adósságkezelés ügyében indul majd be a polgármesteri lobbi, de hasonló vita lehet a tavaly elfogadott közoktatási és felsőoktatási törvény végrehajtásáról is. Mindkét törvényhez több száz módosítót adtak be a képviselők, de ezeknek csak egy töredékét fogadta be a kormányzat – Orbán a vitában többször is Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár mellé állt.

Hoffmann Rózsa - megint össztűz alá kerül Fotó: Stiller Ákos

„Biztos, hogy a keretszámok miatt sok polgármester ki van akadva, hiszen az egyetemi városoknak fontos bevételi forrása az ott tanuló diákság” – mondta az egyik fővárosi képviselő. Ezt a kérdést már a fideszes frakcióvezető is felvetette. Lázár János a Népszabadságnak adott interjújában azt mondta, „hozzám amiatt ömlenek a panaszok, hogy két hetet hagytunk az oktatási irányok módosítására”, Hoffmannról úgy vélekedett, „nem biztos, hogy jól mérte fel a magyar valóságot, de a kormánydöntés megszületett. A kételyeimet meg fogom osztani az államtitkár asszonnyal is, mert sok képviselőtársam hasonló aggályokat oszt”.

A kormány januári döntése értelmében a tavalyi 53,5 helyett mintegy 34 ezer hallgatónak – a legnagyobb arányban a műszaki, a természettudományi és az informatikai szakokon – száz százalékban fizeti majd az állam a tanulmányi költségét, 15,5 ezer hallgató esetében pedig a képzési költség mintegy felét fogja fedezni az állam. Bódis József, a Magyar Rektori Konferencia elnöke korábban azt nyilatkozta a hvg.hu-nak ez több szak, adott esetben kar megszűnéséhez vezethet.

Orbán Viktor évértékelőjében ismét kiállt a felsőoktatás átszervezése mellett. A miniszterelnök-pártelnök szerint a keretszámok átszabásával most már a diákok döntik el, hogy melyik egyetem, főiskola jó, maradhat fenn, nem központilag mondja meg a kormány. Azt mondta, a felsőoktatásban mindenkinek lesz hely, aki eléri az elvárt szintet, ennek érdekében dolgozták ki a 2 százalékos kamatozású új diákhitelt is. „Legfeljebb ösztöndíjakat alapítanak a városok az állami finanszírozásból kimaradó diákok támogatására, odacsábítására” – mondta az egyik képviselő, mi lehet a vita lezárása.

Osztozkodási vita jöhet

Forrásaink szerint hasonló súllyal kerülhet elő az iskolák államosításának ügye is. A polgármesterek továbbra is ragaszkodnak ahhoz, hogy minél szélesebb körben biztosítsa az állam a visszaszerződés lehetőségét. Erről már a szeptember 8-i hajdúszoboszlói frakcióülésen – jóval a közoktatási törvény elfogadása előtt – is komoly vita alakult ki, ahol az önkormányzati lobbinak köszönhetően megteremtették ennek elvi lehetőségét, ám a pontos részleteket még mindig nem dolgozták ki.

„A kérdés itt az, hogy hol húzzuk meg a határt, mely intézménytípusokat kérheti vissza az önkormányzat, a visszaszerződés csak kivétel lesz, vagy a nagy általánosság” – mondta az egyik képviselő. A politikus arra számít, hogy a visszaszerződés miatt a forráselosztásról – azaz kaphatnak-e ismét normatívákat a központi költségvetésből az önkormányzatok, és mennyit – lesz a legnagyobb vita.

Forrásaink szerint kérdésekkel bombázhatják az egészségügy reformjáról is a kormánytagokat a képviselők, akik – bár forrásunk szerint „örömmel nyugtázták” a polgármesterek, hogy ezt a terhet leveszi a vállukról az állam – arra kíváncsiak, a változtatás mivel jár helyben, esetleg mely kórházak szűnnek meg, alakulnak át. „A leginkább arra vagyunk kíváncsiak, hogyan kezeli majd Szócska Miklós a felmondóleveleiket letétbe helyező fiatal orvosok követeléseit, mert nélkülük leállhat az egészségügy” – mondta az egyik fideszes polgármester a hvg.hu-nak.

Legalább ilyen viharokat kelthet a legkisebb közigazgatási egységek, a járások kialakítása - mondta a hvg.hu-nak egy kormányzati forrás, aki egyben parlamenti képviselő is. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium tavaszi jogalkotás terve szerint az erre vonatkozó törvényt már feburárban tárgyalni fogja a parlament, de a határokat egy kormányrendelet szabja majd meg - a terveket már közzé is tette a kabinet. Kormányzati forrásunk szerint már a napokban is több képviselő jelezte elégedetlenségét, főleg abba szeretnének beleszólni, hogy hova, melyik településre kerüljön a járások központja.

Megküzdenek a képviselők a fizetésükért

Bár a kétharmados törvények legnagyobb részét már megvitatta és lezárta az Országgyűlés, néhány a viták miatt átcsúszott a tavaszi szezonra. Még a módosítói határozathozatalra vár a parlament honlapja szerint a képviselők fizetését szabályozó, 2012 szeptemberétől hatályba lépő javaslat.

Szavaz a Fidesz-frakció - féltik a fizetésüket Fotó: Túry Gergely

A kormánypárti képviselők több módosító indítványt nyújtottak be a Lázár János által kidolgozott tervezethez, mert elégedetlenek voltak a költségtérítések új rendszerével. A fideszes frakcióvezető tervezete szerint megemelnék a képviselők alapilletményét 231 ezer forintról 750 ezerre – azaz a helyettes államtitkárok fizetésével megegyező összeget kapnának –, viszont ezen felül semmilyen más pénzbeli pótlék nem járna. Az utazási költségeik ellentételezésére benzinkártyát kapnának, amit a Budapest és a választókerületi központ távolsága alapján sávosan kiszámított összeggel töltene fel az Országgyűlés hivatala.

A javaslat szeptemberi bemutatása óta a kormánypárti képviselők számos engedményt harcoltak már ki, így elérték, hogy a hotelszámlák kiegyenlítése is bekerüljön, illetve a minimálbér 30 százalékáig térítsék meg a képviselők mobilszámláját (ami havi 27 ezer forintot jelenthet), illetve ismét járjon fizetés-kiegészítés a bizottsági tagság után – bár Lázár eredetileg úgy vélekedett, a testületekben való részvétel az alapvető képviselői feladatkör része. A Fidesz-KDNP-s többségű alkotmányügyi bizottság még egy olyan módosítót is beterjesztett, mely szerint a benzinkártyára feltöltött összegnél figyelembe kellene venni azt is, hogy az adott képviselő mekkora kiterjedésű kerületet képvisel, illetve azt is, hány település tartozik ehhez a területhez. Ez az indítvány a fővárostól távolabb lévő, nagyobb választókerületek esetén akár 50 százalékos benzinpénz-növekedést is eredményezhetne.

„János arra nyitott, hogy a választókerület nagyságát és a településszámot valamilyen szinten vegyék figyelembe, mert valóban sok járulékos költsége van a képviselői munkának, de más kérdésekben nagy vita várható” – mondta az eddigi egyeztetésekre rálátó forrásunk. Szerinte azért is le kell zárni az ügyet, mert a jelenlegi átláthatatlan rendszer állandó botrányok forrása. A Blikk február elején írt arról, hogy több képviselő – köztük kormánypártiak is – annak ellenére vette fel a lakhatási támogatást a parlamenttől, hogy Budapesten van lakása.

Jöhet Kövér őrsége

A még be nem terjesztett sarkalatos törvények között van a párt- és kampányfinanszírozási, illetve az Országgyűlés működéséről szóló, Kövér László házelnök stábjánál elfekvő tervezet is.

Lázár a Népszabadságnak azt mondta, a Fidesz elnöksége arról döntött, hogy a szocialisták párt- és kampányfinanszírozási törvényjavaslatát emelik be és a saját javaslattal rendelkező LMP-vel is készek tárgyalni. (A Lázár-interjú után az MSZP úgy döntött, nem vesz részt az ötpárti egyeztetésen.) A törvénnyel jelentős csúszásban van a Fidesz, a párt frakcióvezetője tavaly szeptember végén azt mondta a hvg.hu-nak „folynak az egyeztetések, azt gondolom, október közepére láthatóvá válik a javaslat”, ám, úgy tudni, novemberben még az általános elveket sem fektették még le.

A Kövér László által kidolgozott tervezetet viszont novemberben már a kormány is megtárgyalta, mégsem került az Országgyűlés elé. A hvg.hu korábban arról számolt be, hogy a házelnök azt szorgalmazta, váljon ki a parlamentben dolgozó biztonsági osztály a Köztársasági Őrezredből és a parlament önálló őregységévé alakuljon át, amely a házelnök irányítása alá kerülne.