Az adófizetők pénzéből alapított kormánypárti hetilap kiváló címlapjai egy újabb darabbal bővültek. (Attól most tekintsünk is el, hogy egy karácsonyi dalcímet összekötni a kölni szexuális molesztálásokkal felettébb blaszfémikus, kereszténygyalázó tett, szine Nagy Harácsony.) A címlap azt állítja, hogy a német média négy napig hallgatott volna a kölni szilveszteri eseményekről. Ez a vád persze másutt is olvasható volt a magyar sajtóban. Mi is igaz azonban belőle?

Röviden: semmi.

Hosszabban pedig a következő a történet. A kölni pályaudvar előtti események csak lassan derültek ki, azaz a német sajtó értelemszerűen nem tudott arról élőben tudósítani. Nem „elhallgatásról“ volt szó. Például a bevándorlás témáját szintén negatívan befolyásoló szilveszter esti müncheni terrorfenyegetésről élőben tudósított minden lap. Egy terrorfenyegetés ugyanis azonnal tudható; a szexuális molesztálásoknak azonban az a jellegük, hogy sokszor tényleg csak a feljelentések után derülnek ki.

A kölni rendőrséghez is csak január első hetében jöttek be az első feljelentések. Mindazonáltal az már január elsején is tudható volt, hogy a kölni pályaudvar előtt a német rendőrség nem volt ura a helyzetnek, és ezért részeg férfiak egymásnak estek, nőket molesztáltak, a tömegbe petárdáztak. És ez nem is lett elhallgatva a német sajtóban.

A kölni napilap, a Kölner Stadt-Anzeiger már január elseje reggelén – még a rendőrségi közlemény előtt – beszámolt erről „Szexuális zaklatások szilveszter este“ címen. Noha ekkor még egyetlen egy feljelentés sem volt, és a rendőrség is csak egyetlen egy esetben tudta a szexuális molesztálást megállapítani, az országos napilapok is átvették a hírt: legelőször éppen a balliberális Süddeutsche Zeitung, azaz elég nehéz itt balos összeesküvést, elhallgatást sejtetni. A napilap január 2-án „Számos támadás nők ellen szilveszter este Kölnben“ címmel tudósított. Aztán sorra jelentek meg a hírek az Express bulvárnapilaptól a katolikus Rheinische Poston át a neokonzervatív Die Weltig.

Azonban hosszú ideig eleve nem volt tudható sem a támadások mértéke, sem azok elkövetőinek származása. Nem véletlen, hogy az igazán bevándorlóellenes Junge Freiheit hetilap internetes kiadása tényleg több mint négy napot várt a hírrel. Talán róluk elég nehéz elképzelni, hogy balos összeesküvésben vettek volna részt.

A német média részéről egyedül az egyik közszolgálati adó, a ZDF esti híradójának szerkesztőségét érheti bírálat, mert ők valóban kedden, január 5-én számoltak csak be a kölni történtekről. Tegyük hozzá: még akkor is „csak“ egyetlen esetben volt bizonyítható a nemi erőszak. A feljelentésullám csak ezután indult be. A német médiában azonban már január elseje reggelén hír volt mindez.

Azaz: a magyar kormánypárti média vagy nem tud számolni (ugyanis december 31. és január 1. között nem négy nap telt el, legalábbis Németországban), vagy tudatosan hazudik.

A magyar kormánypárti lapokban – főleg a futóbolond Udo Ulfkotte könyve óta, amelyet egy neoprotestáns szekta kiadója fordított le magyarra – elterjedt vélemény, hogy a német média elhallgat és/vagy elferdít. E pártirányításra kitalált toposzra – kisebbrendűségi komplexusaikon kívül – azért van szükségük, hogy a kormányukat és pártjukat érő esetleges kritikákat érvek nélkül visszaverhessék.

És ha kell, a cél érdekében az elvileg keresztény lap még egy karácsonyi dalba is beletörli a lábát.