"A disznótor annak az ünnepévé válik, hogy az ember uralkodik az állat felett"

Gergely Márton

6 perc

2020.02.21. 10:00

2020.02.21. 16:27

Kísérlettel nem tudja eldönteni, hogy a húsfogyasztás etikusságáról szóló vitában kinek van igaza, de azt elhatározta, ő hogyan táplálkozik. A vegán életmód erkölcsi kérdéseivel foglalkozó Erdős Lászlót, az Ökológiai Kutatóközpont munkatársát kérdeztük emberről és állatról.

Hogyan jutott el az elhatározásig, hogy átáll a vegán életmódra?

Pár, állattartásról szóló könyv adott ehhez lendületet. Nem az állatok szenvedésének érzelmi dimenziója fogott meg, hanem a szerzők logikailag kifogástalan érvelése. Peter Singer azt mondja, hogy

az erkölcsös cselekedet az, ami több boldogságot teremt, mint amennyi szenvedést okoz, és a mérlegelésnél mindenkire figyelemmel kell lenni, aki képes boldogságot vagy szenvedést érezni. Nem lehet senkinek a szempontjait önkényesen a másik elé helyezni.

Ezt a gondolatmenetet követve a húsfogyasztás némi örömöt okoz az étkezés során az embernek, és eltartja az állattenyésztéssel foglalkozó családokat, viszont legalább évi 150 milliárd állat szenvedését és halálát okozza. Vagyis az összesítésben erkölcstelen.

"Az állatok jogairól felesleges beszélni"
Etikus állattartás igenis létezik, az állat jogai helyett arról kéne beszélni, milyen szabályokat írunk elő a tulajdonosának, hogy az állat jólléte biztosított legyen – vallja Fodor Kinga egyetemi docens, az állatvédelem szakértője. INTERJÚ >>

A hússal együtt a tej- és tojásfogyasztás is?

Singer kritériumai szerint a tojás előállítható lenne erkölcsösen. Ha beérnénk annyival, amennyit a kapirgálós tyúk adni képes. A valóságban azonban a világra jövő szárnyasok fele, a hímek feleslegesek, amelyeket a kikelés után megsemmisítenek. Elgázosítják, élve ledarálják, zsákba dobják, míg a tömegük miatt meg nem fulladnak.

Csak eljutottunk az érzelmekig.

Akkor térjünk át arra, ahogyan Tom Regan érvel. Ő abból a tényből indul ki, hogy az élőlények egy körének önálló, belső értéket tulajdonítunk.

Ha vízszerelőt hívunk, nem képzeljük azt, hogy az ő életének egyetlen értelme, hogy a csapot megszerelje. Az emberi értéke független attól, boldogul-e a problémával, amihez hívták.

Ez persze evidens, de Regan azt is felsorolja, milyen kritériumok alapján mondjuk ezt az emberekről. Márpedig ezen tulajdonságok egy részét az állatokban is felfedezhetjük. Így aztán azok létezésének sem lehet a célja, hogy nekünk húst adjon. Joga van az élethez és szabadsághoz, amelyeket csak rendkívüli helyzetekben sérthetünk meg. Épp ahogy az életünkre törő emberrel szemben is jogunk van az önvédelemre.