A válság tíz éve: mit tanultunk a nagy magyar összeomlás óta?
Sokat, de nem eleget. Tíz évvel a globális krízis után a nemzetközi pénzügyi rendszer biztonságosabb ugyan, de a politikai következmények nem sok jót ígérnek.
A koronavírus-járvány súlyosabb válságot hoz, mint a 2008-as volt – mondja Bojár Gábor, a Graphisoft alapítója, aki szerint jót tenne a bolygónak, ha nem hajtanánk ennyire a növekedést, de rossz válasz volna a vészhelyzetre egy bezárkózó világ.
HVG: Sokan a 2008-ashoz vagy a nagy gazdasági világválsághoz hasonlítják a mostanit. Ön lát hasonlóságot?
Bojár Gábor: Szerintem félrevezető a 2008-as válsággal való összehasonlítás, az ugyanis egy pénzügyi válság volt, ami megnehezítette a termelés finanszírozását. A mostani azonban közvetlenül és szinte egyik napról a másikra megbénítja a termelést. Ezért azt hiszem, ennek sokkal súlyosabb következményei lesznek, mint a 2008-asnak. Az 1929-es válság talán jobb példa, hiszen ott is drámai módon álltak le a gyárak.
Sokat, de nem eleget. Tíz évvel a globális krízis után a nemzetközi pénzügyi rendszer biztonságosabb ugyan, de a politikai következmények nem sok jót ígérnek.
HVG: A múlt századi és a 2008-as világválság is változások sorát indította el. Ön szerint a mostaninak milyen hatása lesz?
B. G.: A 2008-as válság után bevezetett szigorítások kedvező hatással voltak a bankok hitelezési gyakorlatára. A mostaninak még nagyon nehéz megjósolni a következményeit, hiszen még épphogy csak elkezdődött, de reményeim szerint ebből is tanulhat a világgazdaság. A globalizációt nem lehet kikapcsolni, de lehet okos és globális szabályozással illeszkedni hozzá. A bezárkózás zsákutca; ne csináljunk egy sokkal rosszabb világot, mint ami az 1929–1933-as válságot követte!
A találkozó azonban egyelőre nem jött össze, mivel a neki szánt csomagot otthon hagyták, ezért vissza kellett menniük Székesfehérvárra.
Első látásra semmi gyanús nem volt a hagyományos indiai édességben.