Zsiday Viktor: Érvényét veszti a csótányelmélet, ősztől jöhet a gazdasági fellendülés

A nagy gazdasági folyamatok jellemzően trendszerűek, és a trendek elején születő elemzések szinte mindig alábecsülik a jövőt – egyszóval túl pesszimisták. Ez legfőképpen azért van, mert a gazdaságban számos visszacsatolás működik. Ha javulni (vagy romlani) kezd a helyzet, akkor rendre még annál is jobban (illetve rosszabbul) alakulnak a dolgok, mint azt eredetileg feltételezni lehetett. Ha például nő a GDP, akkor emelkednek az adóbevételek, kisebb lesz a költségvetési hiány, emiatt csökken az államadósságra fizetendő kamatkiadás, ez további állami költekezést és/vagy adócsökkentést tesz lehetővé, így megugrik a fogyasztás, ami több adóbevételt eredményez, amitől tovább nő a kormányzat mozgástere és így tovább. A visszacsatolások persze ugyanígy működnek a válságokban is,

ennek neve is van a befektetési világban: csótányelméletnek hívják.

Ha a lakásunkban meglátunk egy csótányt, akkor valószínűleg több is van, s ugyanígy, ha egy cégről vagy gazdaságról váratlanul rossz hírek jönnek, ott az esetek jelentős részében további problémákra is fény fog derülni.

Zsiday Viktor befektetési szakember /// Trendkutatás

Fazekas István

Melyek lehetnek azok a világgazdasági trendek, amelyek elindulnak vagy folytatódnak? Talán a legfontosabb, várhatóan a következő évtized egészére kiható változás a gazdaságpolitikában a modern monetáris elmélet néven elhíresült – néhol kissé kusza – gondolatsor gazdaságpolitikai elfogadása és implementációja. Ez nagyon leegyszerűsítve azt hirdeti, hogy egy olyan országnak, amelynek van saját jegybankja és devizája, és ebben a devizában van eladósodva, bármekkora lehet a költségvetési hiánya, nyugodtan költhet, sőt költenie is kell recesszió idején, mert a központi bank úgyis tud annyi pénzt nyomtatni, amennyit kell. A gazdaság stimulálásának nem lehet akadálya a költségvetési hiány,

költs, amennyit tudsz, ha baj van!