Mihez kezdenek a magyar cégek Oroszországban és Ukrajnában? Ki segít rajtuk?

Az orosz–ukrán háború kitörése előtti napon két díjat is elnyert a magyar MIB cégcsoport oroszországi leányvállalata által forgalmazott Regenera üdítőital. A tragikus események sem fosztották meg tőle az orosz fogyasztókat, ugyanis az alapvető árucikkekre, például élelmiszerekre, gyógyszerekre vagy építőipari termékekre nem vonatkoznak a szankciók – mondja Szekeres István, az MIB Invest Group ügyvezetője, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara magyar–orosz tagozatának elnöke. Mint hozzáteszi,

„Oroszország üzletileg és emberileg változatlanul működik, sőt azzal, hogy kivonulnak onnan a multik, a magyar vállalatok számára bővül a 140 milliós piac, amit eddig sem aknáztunk ki.”

Ő ugyan nem él az állami Eximbank által kínált kedvezményes hitelekkel, illetve a hozzá kapcsolódó Mehib biztosításaival, de szerinte a két intézmény egyáltalán nem volt annyira aktív, amennyire a magyar exportőrök elvárták volna tőlük. Pedig a keleti nyitás jegyében a kormány öntötte beléjük a pénzt.

Tavaly például 40 milliárd forinttal emelte meg a bank tőkéjét, miután – főleg a koronavírus-járvány következményeként – 2020–2021-ben tízmilliárdos nagyságrendű veszteséget szenvedett el. Így aztán Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter nyugodt szívvel jelenthette be év végi, baráti moszkvai vizitjén, hogy a bank 615 millió dolláros (több mint 200 milliárd forintos) hitelkeretet nyit a két állam közötti kereskedelem pörgetésére. Hiába volt már sejthető akkor a háború veszélye. Hogy ebből sikerült-e bármennyit is lehívni, azt nem tudni, a háború kitörése óta azonban az Exim-csoport nem vállal több kockázatot sem az orosz, sem az ukrán régió felé.