Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
„Valamennyi partizáncsoportnak megvan a maga fókusza és szakképzettsége, egyes csapatok a vasúti forgalom szabotálására specializálódnak, mások pedig a sorozóirodákat gyújtják fel, illetve a háborút támogató aktivistákat támadják” – nyilatkozta az orosz parlament egykori, jelenleg száműzetésben élő képviselője. Szerinte a Putyin-rezsim ellen harcoló oroszok már negyven városban tevékenykednek és többségük a nagyvárosi fiatalok közül kerül ki. „Vlagyimir Putyin orosz államfő azt igyekszik eladni a társadalomnak, hogy az ország sérthetetlen és polgárai biztonságban vannak. A partizánok viszont azt akarják megmutatni, hogy a háború Oroszországot is érinti és senki sincs biztonságban” – magyarázta.
Drónrobbanás a Kreml felett:
Arccal a vasút felé
A partizánok rögtön a tavaly február 24-e óta tartó orosz invázió kezdete után megkezdték akcióikat, már március elején felgyújtottak több rendőrőrsöt, illetve sorozóirodát. Július elejéig több mint húsz toborzóhelyiséget borítottak lángba, és megrongáltak több olyan járművet is, amelyeket az orosz inváziót jelképező Z-betűvel „díszítettek”.
Az egyik illegális fegyveres szervezet, az Anarho-kommunisták Fegyveres Szervezete (VOAK) és az Állítsuk meg a vagonokat nevű csoport tagjai a vasutakra specializálódott, az ország nyugati felében, az ukrán határhoz közeli térségekben több tucat szerelvényt siklattak ki.
