Botrányt botrányra halmozott, de nem ezekbe bukott bele – részlet a Berlusconi című könyvből

A Berlusconi-kormányzat 2011-ben immár tizedik évébe lépett, s egyre többen látták úgy, hogy az ez idő alatt kiépített hatalmi rendszer olyan állapotok felé sodorja Olaszországot, ahol megbillent a korábban kialakult erkölcsi értékrend. Ne törődj semmivel, ne fizess adót, ha találsz rá módot! Ne tartsd be a szabályokat, még az alkotmányt se, hiszen idejét múlta! S mindebben a hatalom legfőbb birtokosa járt elöl jó példával: személyre szabott törvények sorával bújt ki a korlátok alól. Eltörölte például a nagy vagyonok örökösödési illetékét, nem bűncselekmény immár a hamis cégmérlegek készítése.

Ügyvédei ügyességének hála az igazságszolgáltatás mindeddig nem talált fogást rajta, ellenben médiabirodalma azonnal mozgásba lendül, ha politikai ellenfeleit vagy a törvénytelen ügyeit firtató ügyészeket, bírákat kell lejáratni. Elemzők véleménye szerint a morális közállapotok romlása összefüggésbe hozható a Berlusconi-uralommal, amelyet sorozatos etikai jellegű botrányok is kísértek a kezdetektől.

A botránykrónika csak a felszín, meg kell vizsgálni mélyebb összetevőit is, különben nincs magyarázat arra, hogyan lehetséges, hogy e botrányok – amelyek főleg az utolsó években szinte egymást érték – nem vezettek bukáshoz. Akármelyik ezek közül valószínűleg lemondatáshoz vezetett volna Amerikában vagy bármelyik, puritán hagyományú észak-európai országban, ezzel szemben Berlusconi negyedik kormánya – bár átélt néhány, szoros eredménnyel végződő bizalmi szavazást – valójában sohasem forgott komoly veszélyben.

A Lovag abszolút uralkodói hajlamai megnyilvánultak, amint 1994-ben először betette a lábát a miniszterelnökségre, a Chigi-palotába. Sokan felrótták neki, és botrányosnak ítélték a közpénzek pazarlását. Ezen a ponton kezdődtek talán a botrányok. Azonnal megbízott ugyanis egy jó nevű belsőépítészt, hogy alakítsa át a miniszterelnöki hivatalt, mert amit ott talált, az „a silánynál is silányabb” berendezés volt. Ócska, öreg bútorok, vásári rézdíszítések, a régi arisztokrata palota elhanyagolt állapotú freskói alatt halszálkás parketta, műanyag lámpaburák. „Valóságos vandálság” egy műemlék palotát ilyen siralmas állapotban tartani. Az arcorei kastély pompájából és ízléssel, pénzzel helyreállított antik értékeiből érkezve ez elfogadhatatlannak tűnt. Giorgio Pes, a megbízott építész – aki az igen kulturált és rafinált ízlésû Marcello Dell’Utri comói villáját is átalakította már, s így Berlusconi ismerte a képességeit – alapos munkát végzett.

Rasszista poénoktól a metálvilláig - Silvio Berlusconi karrierje képekben

Silvio Berlusconi építési vállalkozóból lett médiatulajdonos, háromszor volt olasz miniszterelnök, az általa alapított Forza Italia pártot vezette egészen a haláláig. Személye "a politika és a média legszorosabb összefonódását" szimbolizálta - ahogy írta róla sok évvel ezelőtt Paolo Mancini politikai kommunikációkutató. A jelenkori olasz történelem egyik főszereplőjeként tartották számon.