A magas nyomású gazdaság 2.0 elindul és megvalósul, többéves bérkonvergencia mellett – véli Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője. Inflációs szempontból ez az év még rendben lesz.
HVG: Elemzőként hogyan látja: Nagy Márton, Matolcsy György és Varga Mihály közül ki a magyar gazdaságpolitika legerősebb embere?
Török Zoltán: Mindhárman felelősek bizonyos területekért, de e hármasból jelenleg Nagy Márton tűnik a leginkább meghatározónak.
HVG: Mi lesz a költségvetési törvényben 2024-re megcélzott 2,9 százalékos GDP-arányos deficitcéllal?
T. Z.: Az utóbbi években az államháztartási hiánycélokat az év során, jellemzően ősszel, rendre feladták. A 2,9 százalék csak olyan költségekkel, intézkedésekkel érhető el, amelyeket valószínűleg nem választ a politika. A gazdaság alapfolyamataiból 4–4,5 százalék közötti államháztartási hiány adódik, amit a bevételek elmaradása, valamint a gazdasági növekedés erősítése miatti pótlólagos kiadások tovább növelhetnek.
HVG: Ön meglehetősen optimista hangot ütött meg a Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter által újra megcélzott, a növekedést mesterségesen erőltető magas nyomású gazdaság koncepciója ügyében. Miért?
2021 óta az 55 fontos csúcsról 10 fontra csökkent a Wizz Air részvényeinek árfolyama, a befektetők az elmúlt 15 céges jelentésből 13-ra negatívan reagáltak. A magyar gyökerű légitársaság életét a háborúk és az olajárak sem könnyítették meg, de a mélyrepülésben a menedzsment is szerepet játszott Bukta Gábor, a Concorde elemzője szerint.
A biztos pártválasztóknál 44-37-re vezet a Tisza a Fidesszel szemben, a Mi Hazánknál viszont erősen rezeg a léc a kutatás szerint.
A rendelkezés alól csak olyan kiemelt cégek mentesülnek, mint a MÁV vagy az MVM.
A kormányzati beruházási ügynökség ajánlgatott nekik két óriási területet a szomszédos Csomád külterületén.
A gyanúsított és az áldozat együtt indult Nagykanizsáról Ausztriába.
A Messinai-szoros alig pár kilométer, ennél jóval hosszabb hidat is képesek már építeni a szakemberek.
A 15 év után leköszönő Máté Gábort váltja.
