A magas nyomású gazdaság 2.0 elindul és megvalósul, többéves bérkonvergencia mellett – véli Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője. Inflációs szempontból ez az év még rendben lesz.
HVG: Elemzőként hogyan látja: Nagy Márton, Matolcsy György és Varga Mihály közül ki a magyar gazdaságpolitika legerősebb embere?
Török Zoltán: Mindhárman felelősek bizonyos területekért, de e hármasból jelenleg Nagy Márton tűnik a leginkább meghatározónak.
HVG: Mi lesz a költségvetési törvényben 2024-re megcélzott 2,9 százalékos GDP-arányos deficitcéllal?
T. Z.: Az utóbbi években az államháztartási hiánycélokat az év során, jellemzően ősszel, rendre feladták. A 2,9 százalék csak olyan költségekkel, intézkedésekkel érhető el, amelyeket valószínűleg nem választ a politika. A gazdaság alapfolyamataiból 4–4,5 százalék közötti államháztartási hiány adódik, amit a bevételek elmaradása, valamint a gazdasági növekedés erősítése miatti pótlólagos kiadások tovább növelhetnek.
HVG: Ön meglehetősen optimista hangot ütött meg a Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter által újra megcélzott, a növekedést mesterségesen erőltető magas nyomású gazdaság koncepciója ügyében. Miért?
Kényszerhelyzetben van Orbán: Tusványoson újat és nagyot kell mondania, mint például egy vaskos jóléti csomag vagy egy népszavazás, emellett csak „kötelező elem” lehet Magyar Péter, az LMBTQ-emberek és az ukránok pocskondiázása. A Tisza elnöke sem dőlhet azért hátra: fel kell vennie a kesztyűt és kormányzóképességet is kell mutatnia.
Kigyulladt egy kioszk, a tűz átterjedt a kis boltokra, ahol egymás után robbantak fel a túlhevült gázpalackok.
A katasztrófavédelem több tanácsot is adott a várható rossz idő miatt.
