Dekameron
Giovanni Boccaccio
1370-es évek
Giovanni Boccaccio Dekameronja (Decameron. Ford.: Révay József. Bp., Európa Könyvkiadó, 2009) 1348-ban játszódik, abban az évben, amikor a fekete halál elérte Firenzét. 10 fiatal szerepel benne, nők és férfiak, akik egy város melletti kastélyban keresnek menedéket. Unaloműzésként 100 történetet mesélnek el egymásnak, 10 napon át.
Betiltott könyvek
A könyvet
ide kattintva megrendelheti a kiadótól.
A toszkán nyelvjárásban írt elbeszéléskötet rendkívüli népszerűségre tett szert, de tiszteletlen, sőt sokszor trágár hangnemével maga ellen fordította az egyházat. 1497. február 7-én Girolamo Savonarola domonkos rendi szerzetes a könyv egy példányát több más „bűnös” könyvvel és műtárggyal egyetemben nyilvánosan elégette az egyik prédikációja után a „hiúságok máglyáján”.
Mintegy 60 évvel később IV. Pál pápa felvette a Dekameront a katolikus egyház által 1559-ben kiadott Index librorum prohibitorumra, azaz az inkvizíció engedélyével nem bíró, tiltott könyvek listájára (lásd 161. oldal), mivel egyházi személyeket ábrázol nemi aktus közben.

Raffaello Morghen Boccaccio-portréja, 1822 körül
Wikipédia
Bár a könyvet 1564-ben hivatalosan is betiltották, számos példány forgott közkézen továbbra is, így az egyház megpróbálta kiszedetni a szövegből a rá nézve sértő passzusokat. 1573-ban XIII. Gergely pápa jóváhagyott egy szerkesztett változatot – ebben a szexuális tartalom változatlanul hagyása mellett más szereplőkkel helyettesítették az egyházi személyeket. Kilenc évvel később V. Szixtusz pápa minden szexuális utalást eltávolíttatott a könyvből, ám az új kiadással sem volt elégedett, ezért a Dekameron rajta maradt a tiltott könyvek listáján.