Nálunk a NER-udvar vinné a kastélyokat, Burgenlandban a gazdaságot és a turizmust pörgeti az örökség

Bár a Lázár János-féle kastélytörvényt az Alkotmánybíróság megsemmisítette, a NER nem tett le arról, hogy ingyen átadja majd a barátainak a kiemelt műemlékeket. A hivatalos indoklás szerint így lenne gazdájuk a kastélyoknak, és amit az állam nem tud vagy nem akar megtenni, azt majd a gondos magántulajdonos megteszi az ölébe hullott értékekkel.

Hogy belássuk, a képlet nem ennyire egyszerű, elég csak a Fertő tó környékére elutazni. A határ magyar oldalán szembetűnő, hogy az állam tényleg nem jó gazda, de ezen nyilván némi akarattal és szakmai tudással lehetne javítani. Az utóbbi híján volt Lázár János és L. Simon László, amikor évekkel ezelőtt azzal próbálták fellendíteni a birtokot, hogy hatalmas botrányt keltve odavitették az Iparművészeti Múzeumból az Esterházy-kincseket, zenei és tudományos központot alapítottak. De a felújítás megrekedt, sem a zenei, sem a kiállítási térképre nem került fel Fertőd, a kincsek máig nem láthatók, nem sikerült turisztikai célponttá tenni a vidéket.

2023. márciusi cikkünk:

Néhány kilométerre, a határ osztrák oldalán azonban az egész Burgenland tartomány turizmusát meghatározza az Esterházy-örökség. Évi félmillió látogatót vonz egyebek mellett a kismartoni és a lackenbachi kastély, a fraknói vár és a szentmargitbányai egykori kőfejtő, ahol nyaranta opera-előadásokat tartanak. Vendéglők, szállodák, borászatok és Fertő tavi fürdő is tartozik a portfólióba. Ez a folyamat mintegy harmincéves munka eredménye, és becslések szerint ez idő alatt 224 millió eurót (mai árfolyamon 90 milliárd forintot) fektetett be a valódi és felelős tulajdonos, jórészt saját forrásból.