Két nő is volt a merénylők között, de a halálos lövéseket férfiak adták le – az amerikai elnökgyilkosságok története
A Donald Trump elleni merénylet is felhívta a figyelmet arra, hogy a több százmillió lakossági lőfegyver Amerikájában a politikusokra külön veszély leselkedik. Eddig négy elnök lett gyilkosság áldozatává, s még többet akartak megölni, de nem jártak sikerrel.
A politikai erőszak nem idegen a világ nagy és demokratikus országaitól, ám sehol nem olyan gyakori, mint az Egyesült Államokban. Ez aligha véletlen, hiszen a 335 milliós országban állítólag 350 millió lőfegyver is lehet a lakosságnál, s figyelembe véve, hogy a felmérések szerint csak a kétötödüknél tart ilyet, sokan egész arzenállal rendelkeznek.
A The New York Times amerikai napilapban a Donald Trump elleni merénylet után megjelent esszé emlékeztet arra, hogy az északi szomszéd Kanadában a XX. században egyetlen miniszterelnökre sem lőttek rá. A második világháború után parlamenti demokráciává vált Japánban csak az exkormányfő Abe Sinzo lett – 2022-ben – gyilkosság áldozata, és a tettesnek a szigetországban rendkívül szigorú fegyvertartási szabályok miatt barkácsolnia kellett magának az egyszer használatos flintát.
Nagy-Britanniában Margaret Thatcher szerencsésen megúszta az Ír Köztársasági Hadsereg (IRA) 1984-es bombamerényletét, s az ország egyetlen miniszterelnökét lőtték le, még 1812-ben, a nem túl jelentős történelmi szereplő Spencer Percevalt.
A 46 eddigi amerikai elnökből – a számuk valójában 45, mert a két nem egybefüggő mandátumú Grover Cleveland egyszemélyben a 22. és a 24. a sorban – néggyel végzett gyilkos golyója. Emellett csak a XX. században legalább hat elnök, valamint Trump révén egy exelnök életének kioltására komolyabb kísérlet történt.
Az első áldozat Abraham Lincoln volt, akit 1865. április 14-én, öt nappal az után lőtt tarkón a washingtoni Ford’s színházban John Wilkes Booth, hogy a virginiai Appomatoxnál letette a fegyvert a déli konföderáció hadseregének főparancsnoka, Robert E. Lee tábornok. Lincoln másnap meghalt, az elmenekült Booth-t pedig április 26-án, Virginiában agyonlőtte az őt üldöző csapat.
Az 1861–1865 közötti polgárháborúban az északi hadsereg tábornokaként szolgált James Garfield még csak hat hónapja volt elnök, amikor 1881. július 2-án, a washingtoni pályaudvaron, a vonatja felé tartva lelőtte őt Charles Guiteau, aki csalódott, mert nem kapott meg egy diplomáciai állást.