Termelékenységparanoiában élő menedzserek állnak szemben home office-ra vágyó nőkkel és fiatalokkal

7 perc

2025.02.03. 15:06

2025.02.03. 15:29

Még egy-két éven belül is választható opció lesz a munkavállalók számára a home office, vagy a cégek szép lassan felszámolják ezt a lehetőséget? És mikor dolgoznak jobban az alkalmazottak: az irodában, egymást inspirálva, vagy ha élvezhetik a távmunka nyújtotta rugalmasságot?

Beiktatása után az egyik első intézkedése volt Donald Trump amerikai elnöknek, hogy megszüntesse a szövetségi dolgozók otthoni munkavégzésének lehetőségét. Rendelete összecseng számos nagy amerikai vállalat vezetőinek döntésével, akik mind kifaroltak a Covid alatt világszerte elterjedt távmunka támogatásából. Az utóbbi hónapokban olyan multinacionális vállalatok szüntették meg vagy korlátozták jelentősen ezt az opciót, mint az Amazon, a J. P. Morgan, az AT&T, a Meta, a Dell, a Tesco, a Disney, a Starbucks vagy az Apple.

Ha valakinek nem tetszik, nyugodtan mondjon fel – üzente például a dolgozóinak Matt Garman, az Amazon felhőalapú szolgáltatásaiért felelős AWS vezérigazgatója, és nem véletlen, hogy a home office megszüntetését sokan leplezett elbocsátási manővernek tartják. A vezetők és a csúcsmenedzserek viszont előszeretettel hivatkoznak arra, hogy ha sokan dolgoznak otthonról, akkor cégszinten csökken az innováció, a termelékenység és a kreativitás, valamint – ahogyan azt a Netflix és a Goldman Sachs vezetői nehezményezték – gyengül a vállalat iránti elkötelezettség. Az irodába való visszatérés mellett felhozott érv továbbá, hogy odabent könnyebb a fiatalok mentorálása vagy a karrierépítés (utóbbit egyes vállalatok azzal is demonstrálják, hogy a home office-ban dolgozókat kizárják az előmeneteli lehetőségekből), de a munkahelyi hálózatokon elérhető érzékeny adatokat is egyszerűbb védeni, ha nem kell a távoli hozzáférések és az otthoni számítógépek kockázatát kezelni.

Technostressz, kiégés, home office – áldjuk vagy átkozzuk a Covidot azért, amivé a munkahelyek váltak?

Az öt éve kitört járvány társadalmi, gazdasági hatásai jóval távolabb mutatnak, mint gondoltuk. A HVG új sorozatában ezt járjuk körbe különböző aspektusokból; ebben a cikkünkben arról lesz szó, hogy miként zajlott a kényszerűnek tűnő digitális átalakulás, amely nemcsak a munkaerőpiacra, a cégekre volt súlyos hatással, hanem a mentális állapotunkra is.

Ami a szervezeti kultúrát és az innovációt illeti, kétségtelen, hogy a képernyők előtt ülő távmunkások kimaradnak az ebéd közbeni vagy a kávégép melletti spontán beszélgetésekből, amelyek sokszor az új ötletek forrásaivá válnak. Úgy tűnik azonban, hogy a főnököktől és kollégáktól tartott tisztes távolság sokaknak nagyon is fontos a mentális jóllétük szempontjából, illetve a munka és a magánélet egyensúlyának megőrzése miatt. Elsősorban a nők és az ezredforduló után születettek számára jelent jelentős értéket az, hogy home office-ban nagyobb rugalmassággal oszthatják be a feladataikat, több időt tölthetnek a szeretteikkel, jobban kontrollálhatják a munkaidejüket, kevesebbet kell ingázásra költeniük, és alacsonyabb a karbonlábnyomuk.