Termelékenységparanoiában élő menedzserek állnak szemben home office-ra vágyó nőkkel és fiatalokkal
Még egy-két éven belül is választható opció lesz a munkavállalók számára a home office, vagy a cégek szép lassan felszámolják ezt a lehetőséget? És mikor dolgoznak jobban az alkalmazottak: az irodában, egymást inspirálva, vagy ha élvezhetik a távmunka nyújtotta rugalmasságot?
Beiktatása után az egyik első intézkedése volt Donald Trump amerikai elnöknek, hogy megszüntesse a szövetségi dolgozók otthoni munkavégzésének lehetőségét. Rendelete összecseng számos nagy amerikai vállalat vezetőinek döntésével, akik mind kifaroltak a Covid alatt világszerte elterjedt távmunka támogatásából. Az utóbbi hónapokban olyan multinacionális vállalatok szüntették meg vagy korlátozták jelentősen ezt az opciót, mint az Amazon, a J. P. Morgan, az AT&T, a Meta, a Dell, a Tesco, a Disney, a Starbucks vagy az Apple.
Ha valakinek nem tetszik, nyugodtan mondjon fel – üzente például a dolgozóinak Matt Garman, az Amazon felhőalapú szolgáltatásaiért felelős AWS vezérigazgatója, és nem véletlen, hogy a home office megszüntetését sokan leplezett elbocsátási manővernek tartják. A vezetők és a csúcsmenedzserek viszont előszeretettel hivatkoznak arra, hogy ha sokan dolgoznak otthonról, akkor cégszinten csökken az innováció, a termelékenység és a kreativitás, valamint – ahogyan azt a Netflix és a Goldman Sachs vezetői nehezményezték – gyengül a vállalat iránti elkötelezettség. Az irodába való visszatérés mellett felhozott érv továbbá, hogy odabent könnyebb a fiatalok mentorálása vagy a karrierépítés (utóbbit egyes vállalatok azzal is demonstrálják, hogy a home office-ban dolgozókat kizárják az előmeneteli lehetőségekből), de a munkahelyi hálózatokon elérhető érzékeny adatokat is egyszerűbb védeni, ha nem kell a távoli hozzáférések és az otthoni számítógépek kockázatát kezelni.
Az öt éve kitört járvány társadalmi, gazdasági hatásai jóval távolabb mutatnak, mint gondoltuk. A HVG új sorozatában ezt járjuk körbe különböző aspektusokból; ebben a cikkünkben arról lesz szó, hogy miként zajlott a kényszerűnek tűnő digitális átalakulás, amely nemcsak a munkaerőpiacra, a cégekre volt súlyos hatással, hanem a mentális állapotunkra is.
Ami a szervezeti kultúrát és az innovációt illeti, kétségtelen, hogy a képernyők előtt ülő távmunkások kimaradnak az ebéd közbeni vagy a kávégép melletti spontán beszélgetésekből, amelyek sokszor az új ötletek forrásaivá válnak. Úgy tűnik azonban, hogy a főnököktől és kollégáktól tartott tisztes távolság sokaknak nagyon is fontos a mentális jóllétük szempontjából, illetve a munka és a magánélet egyensúlyának megőrzése miatt. Elsősorban a nők és az ezredforduló után születettek számára jelent jelentős értéket az, hogy home office-ban nagyobb rugalmassággal oszthatják be a feladataikat, több időt tölthetnek a szeretteikkel, jobban kontrollálhatják a munkaidejüket, kevesebbet kell ingázásra költeniük, és alacsonyabb a karbonlábnyomuk.
Élhetnek-e együtt valaha az izraeliek és a palesztinok? Mit gondol egy izraeli katona arról, akik nem akarják a gázai háborút? Földes András izraeli videóriportja erre is rákérdez, és azt is megmutatja, hogy milyen háború zajlik maguk az izraeliek között.
Egyelőre nem tudni, milyen rakétával hajtott végre csapást Irán Izrael ellen csütörtök reggel, de az biztos, hogy a lövedék sikerrel jutott át a Vaskupolán.