Van, amikor kínos, van, amikor hasznos, és van, amikor veszélyes: több helyen működik sok évtizedes, elfeledettnek vélt technika. Akár az otthoni tévében is. Sorra veszünk néhány, a műszaki múzeumon kívül is életképes darabot.
Ferenc pápa halálával májusban ismét összeül a pápaválasztó gyűlés, a konklávé, ezzel együtt pedig újra találkozhatunk pár furcsa szokással. Például, hogy bezárják a bíborosokat – csaknem 800 évet kell visszamenni történelemben, hogy megértsük, miért van erre szükség. Vannak olyan szokások is, amelyek eltűntek. Az egyik ilyet possesso néven emlegették, és volt olyan pápa, aki belehalt.
A mérvadó nyugati lapok nagyjából egyetértenek abban, hogy Trump rettenetes egyezséget akar lenyomni Zelenszkij torkán, amivel nem is tehetné boldogabbá Putyint. Pedig az orosz medve már megsebesült, az USA azonban ahelyett, hogy kihasználná a gyengeségét, inkább felgyógyítja és megerősíti, hogy holnap újra támadhasson. A kérdés az, mit kellene tennie Ukrajnának és Európának ebben a helyzetben. Nemzetközi lapszemle.
A latin-amerikai irodalmi boom utolsó nagy alakjaként emlegetik Mario Vargas Llosa perui írót, aki élete nagy részét Európában élte le, a halál azonban szülőföldjén érte.
Miután a szenátus és a képviselőház meghunyászkodott, a bíróságokkal folytat háborút az elnöki hatalom kiterjesztéséért Donald Trump. Ennyire eltökélt az elnök, hogy minden jogi eljárás nélküli kitoloncolhassák a bűnözőknek minősített illegális bevándorlókat, nem is eredménytelenül: zuhant az USA határain próbálkozók száma. Csakhogy a háttérben a Project 2025 szellemisége rémlik fel.
Lázár János és a magyar társadalom fele-kétharmada régóta halálbüntetés-párti, de a miniszter újabban gyakran emlegeti ezt. Pedig most sincs realitása a halálbüntetés visszaállításának, ahogy 2002-ben sem volt, amikor Orbán Viktor vetette fel. Magyarországon utoljára 1988-ban akasztottak, de a világ sok országában most is népszerű a kivégzés, főleg Kínában és a Közel-Kelet országaiban.
Látszik, hogy a leszakadás sokkal kevesebb embert fenyeget, mint korábban, ám aki egyszer beragadt a szegénységbe, az nem sok segítséget kap ahhoz, hogy visszakapaszkodjon. Több százezer ember szembesült a tartós munkanélküliség után új kihívásokkal: a lakhelyétől távol végez monoton munkát olyan fizetésért, amely csak a korábbi segélyénél magasabb.
A Japánban megjelenő angol nyelvű lap úgy látja, hogy a magyar kormányfő beszorul az Egyesült Államok és Kína közé – a saját hibájából. A szerző, Jens Kastner úgy értékeli, hogy Magyarország sokáig a tényleges súlyánál nagyobb befolyást élvezett a világpolitikában, köszönhetően a vétójogának. Azon keresztül ugyanis hatni tudott az EU politikájára mind Peking, mind Moszkva, mind Washington ügyében. Most azonban karamboloznak az orbáni világok.
Váczi Gergő Észak-Koreába visz nemzetközi turistacsoportokat, munkája során eddig harminc alkalommal járt a világ egyik legelszigeteltebb országában. Bár jelenleg épp nem lehet turisztikai céllal utazni az országba, neki lehetősége volt futókat vinni az áprilisi phenjani maratonra. Milyennek ismerte meg az észak-koreaiakat, hogyan működnek a kirakatlátványosságok, és van-e bármilyen technológiai fejlődés az elzárt országban? És hogy kell összehajtani a Phenjan Timest, ha az ember nem akar bajba kerülni? – erről is beszélgettünk Váczi Gergővel.
Sulyok Tamás köztársasági elnök nem hagyta szó nélkül, hogy a HVG publicistája, Tóta W. Árpád szatyor fingnak nevezte. És persze nem lehet úgy beszélni mostanában az államfőről, hogy ne kerülne szóba a logója. Tény, jár is a megkülönböztető jelzés egy olyan kemény dolgozó influenszernek, mint Sulyok Tamás. Aki nem hiszi, nem kell utánajárnia, ugyanis Ceglédi Zoltán szépen csokorba szedte a legjobb elnöki posztokat: vannak idézetek, lábképek, borsófőzelék is, sőt, még azt is megörökítették, ahogyan Sulyok Tamás kipróbálja a suttyantós-pukkantósat.
Úgy döntött, hogy nem kezeli úgy József Attilát, mintha kezelhető beteg lenne, de nem hagyja el, megpróbálja „tartani, hogy ne essen össze” – így emlékezett vissza évtizedekkel a terápia után a költő pszichoanalitikusa, Gyömrői Edit. A drámai találkozásukról készült, Reménytelenül című filmet nemrég mutatták be.
Taffy Brodesser-Akner új regénye is egy lelépés története.
A cég történetében először a Boeing nyerte az amerikai légierő újgenerációs vadászgépprogramját, miután az előző adminisztráció a drágasága miatt már majdnem elkaszálta az egészet. Mit lehet tudni a hatodik generációs gépeket fejlesztő, hányattatott sorsú amerikai programról és miért alakult így a sorsa? A futurisztikus gép még sokáig Trump emlékét fogja őrizni, de a pilóta nélküli robotrepülők már a küszöbön vannak.
Magyarország az egyike azoknak az európai országoknak, ahol alacsony a lízingelt tisztán elektromos járművek birtoklási költsége. A konnektorból tölthető hibridek helyzete változott, miután az újonnan forgalomba helyezett ilyen járművek már nem kaphatnak zöld rendszámot.
A nukleáris főtárgyalóból lett külügyminiszteren, Abbász Aragcsin is múlik, arcvesztés nélkül tud-e Irán atomalkut kötni, hogy elkerülje a háborút.
Egyes elemzők kétlik, hogy az USA-val kialakított jó viszony révén elkerülheti a vámokat. A NATO európai erőinek volt főparancsnoka szerint a hadszíntéren egyáltalán nem olyan rettenetes az ukrán erők helyzete, mint ahogyan azt sokan gondolják. Ukrajna kapcsán Trump kimutatta a foga fehérjét. Nemzetközi lapszemle.
A Magyarországon alapított francia-kínai cég az EU-n belül vámmentesen dolgozhat.
A magyar katolikus egyház feje erős jelölt Ferenc utódjaként, de pont ez ad okot az aggodalomra – fejti ki a Guardianben a nagy költő unokája, aki Budapesten él szabadúszó újságíróként és főleg vallási kérdésekkel foglalkozik.
A modern katolicizmus megreformálásának programjával lépett színre Ferenc pápa, aki azonban megválaszolatlan kérdéseket és megosztottságot hagyott maga után. Nyitottságával és szeretetével az egyház új arcát mutatta meg, de még nem tudni, az utódja milyen utat választ.
Jártunkban-keltünkben megéhezünk, megszomjazunk, megállunk „kispiszkostól” a fine diningig. Nosztalgiázunk és felfedezünk, megyünk az emlékeink után, rábízzuk magunkat a véletlenre, vagy éppen nagyon is tudatosan keresünk valami újat. Aztán elmeséljük, mondjuk a magunkét. A vendégét – mert mi vagyunk a mindenkori vendég. Felbukkanásunk bárhol várható. Most éppen egy indonéz étteremben Budán.
