A régészek Hut-neni-niszut (Ehnasija, Hérakleopolisz Megalé) romjait kutatják - olvasható a Heritage Key (http://heritage-key.com) történelmi hírportál hírei között. A város a Fajjúm-oázis bejáratánál épült. Stratégiai szerepet játszott a térségben - ellenőrzése alatt tartotta a Fajjúm felé vezető utat. Fontos vallási központnak számított - főistene a kos alakban tisztelt Herisef, a folyópartok felvigyázója volt. A városban megkülönböztetett tisztelettel hódoltak Ozirisznek, a halottak urának, akit a mitológia szerint Hut-neni-niszutban koronáztak, csakúgy mint fiát Hóruszt, az istenek királyát.

"A szentélyben felfedeztük II. Ramszesz kartusát, alatta pedig egy domborművet, amely szerint az uralkodó építtetette a templomot Ehnasijában önmaga számára" - hangsúlyozta közleményében Szabri Abdel Aziz, az egyiptomi legfelsőbb régészeti tanács fáraókori részlegének a vezetője.

A feltárások helyszínén előkerültek a Kr. u. IV-V. századból származó agyagtéglából emelt építmények, valamint találtak több terrakottaszobrot: ezek a varázsló istennőt, Íziszt, Hórusz anyját, valamint Afroditét, a szépség és szerelem görög istennőjét, és Hóruszt ábrázolják. Előkerültek agyagedények és olajmécsesek is.

II. Ramszesz (Ramszesz Meriamon Uszermaatré Szetepenré) aki Kr.e.1279-1213 között uralkodott, az újbirodalmi XIX. dinasztia harmadik fáraója volt. Az ókori Egyiptom egyik legjelentősebb uralkodója, aki rendkívül hosszú, 66 éves uralkodása alatt nagyszabású építkezéseket folytatott, hadjáratokat vezetett, de nevéhez fűződik a történelem első fennmaradt békeszerződése is. A Nílus deltájában megalapította új fővárosát, Per-Ramszeszt. Megépült az Abu Szimbel-i két templom, jelentősen bővíttette a karnaki és luxori templomokat, s befejeztette apja, I.Széthi abüdoszi templomát és gurnai halotti templomát. Abüdoszban saját templomot is építtetett.