Az "áramvonalas" fejkötő két helyen tapad a fejhez: a jobb szem és a bal fül fölött. Mindössze 1-2 ezred amper áramot kap a kísérleti alany, és a módszer révén 10 százalékkal gyorsabban képes megtanulni dolgokat. Fontos, hogy az áram a megfelelő irányban áramoljon, fordítva visszafele "sülhet el" ugyanis a dolog: az áram nemcsak, hogy nem élénkíti az agyat, hanem egyenesen tompítja és emiatt még lassítja is a tanulás tempóját.

A módszer tesztelésekor a kísérleti alanyoknak gombok sorát kellett nyomkodniuk előírt sorrendben, mintha zongora billentyűin játszanának hangok meghatározott sorozatát. Egyértelműen kiderült, hogy az áramvonalasított alanyok gyorsabban meg tudták jegyezni a helyes sorrendet.

Egyelőre csak az úgynevezett izommemóriát "edzi" az áramos módszer, a mozdulatsor-emlékezést segíti, így például zenészeknek kiváló. Okkal feltételezhető azonban, hogy más területeken is erősítheti a nagyon gyenge áram a tanulás képességét. Az áramos terápia a befejezésétől számítva még fél órán át hat.

A módszert kipróbálta a The Daily Telegraph című brit lap egy munkatársa, Nick Collins. Beszámolója szerint, miután rácsatolták az "áramvonalas" fejfedőt, először remegni kezdtek ujjai, tenyere, homloka izzadt, de ez - mint megtudta - "jó", mert azt jelzi, hogy hat rá az áram.

Collins, hogy tesztelje a metódust, maga elé tette a lap rejtvényrovatát, ám míg áram alatt volt, egy számot sem tudott beírni a "gyilkos szudokuba", miután viszont lekerült róla a két villanytapasz, szinte megtáltosodott.